Nagy butaság. 

Ahogy korábban is írtam, érdemes pár évet visszaolvasni (úgylátszik nem történt meg), sok információt lehet megtalálni. A következőkről is már esett szó.

Nem kopott azokban semmilyen alkatrész meg csak a kor és használat miatt. Ham-Peet kollégának gyönyörű 1942-es BCV-je van, azt upgrédelte B3-má, nekem 1936-os A, szintén B3 upgréddel. Az eredeti billentyűkontaktok 100%-osak, a hanggenerátor az egyik leghalkabb a sok közül ami nálam megfordult. A vezetékezés is 100%.

További matuzsálemek: Pasaréti tér, Ferencesek: 1947 CV, Littlebig: Porta B3<-1952 B2. Nagyon jó egészségnek örvendenek.

Még egy B2-t (szelektív vibrátó) is elég munka, idő és pénzigényes B3-má fejleszteni. Egy BV-t (scanner már van, de még nem szelektív) méginkább, egy BC-t meg még sokkal inkább. Igazából a sok hasonlóság ellenére szinte mindent ki kell rajta cserélni. Kb. 12db lényeges alkatrész cseréjével, beültetésével oldható meg, és nagyon sok élőmunkával. Marad a fő szekrény a TG és a billentyűkontaktok. A többi kuka. Már a drawbarkörítő faelem sem jó. Ezeket árban összeadva (~400e) és az összerekóember (HM) (~200e) munkadíját belekalkulálva csillagászati összeg kerekedik. Vannak köztes megoldások, de akkor az ember mindig a végállomáson agyal továbbra is, ahová előbb-utóbb úgyis elér.

BCV B3-má alakulás közben:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A B3 háta