Néma csend körülöttem. Csupán az ablakon halkan kopogó esőcseppek hangja hallatszik ...

Valahol nagyon messze, valahol máshol - ott vagyok most. Gondolataim körül pedig csak az forog, miért vagyunk kevesek e világra. Mert a lelkiismeret, az odaadás, az igazán érző szív már feledőbe merülne? S győzne a zsarnokság, az erőszakosság? Miért?
Sokszor igazságtalannak érzem a világot, amely a "kicsiket" könnyen sárba tiporja, s nem kérdez semmit. Csak történnek a dolgok. Dolgok, amire nem számítunk, és legrosszabb álmainkban és félünk tőlük ...