Nem olvasgattam végig a hozzászólásokat, lehet, hogy már hússzor leírták azt, amit én gondolok. Igazából nem értem, mi ez a nagy homo-kérdés-felfordulás körülötte. Szerintem attól zseniális a film, hogy a rendező képes úgy ábrázolni ezt a kapcsolatot, hogy semmiféle kukkolós "hú én most meglesem, hogy működik ez a homokosoknál"-jellege nincsen (a befogadó részéről). Akár hetero-kapcsolat is lehetne, olyan természetesen ábrázolt. Egy ilyen hatást rettenetesen nehéz elérni. Miközben néztem, nem az motoszkált bennem, hogy ez két homoszexuálisról szól, hanem hogy egy döcögős szerelmi kapcsolatról. Az Ennisben működő félelem a jövőtől is csak részben szól arról, hogy két férfi viszonyát nem tolerálja a világ. Az is fontos mozgatórugója, hogy nem hagyhatja el a családját, meg kell felelnie a hűség és családcentrikusság tipikusan déli, konzervatív elvárásainak. Az már más kérdés, hogy végül is képtelen a végtelenségig színészkedni (azt sem tudjuk meg pontosan, mennyiben múlik ez csak rajta, pl. mi történik, ha a feleség nem ismeri meg férje másik oldalát), és széthullik a társadalmi szempontból ideális, egyéni szempontból hamis családi élete.

Tehát azt gondolom, Lee egy olyan szerelmes filmet csinált, ami feledteti a nézővel azt a kezdeti meghökkenést, hogy ez most botrányfilm, mert homo cowboyokról szól. Ezt hogy tudta elérni?! Ez a kérdés.