"De még ezen belűl is, a kommunizmus volt az első, amelyikben az állam határozta meg társadalmi morált. A "liberalizmus" a második. ( Pld. a törökök nem akartak eltörökösíteni minket, a írómai Birodalom nem akarta maga képére formálni az összes népet, stb.)"

Ennek megvolt a maga oka. A torokoknel a leigazott nepek adoztak. A romaiaknal a leigazott nepek adtak a tarsadalom aljamunkasait, a rabszolgakat. Ha a torokok mindenkit torokositenek, akkor nem tudtak volna kivaltsagokat osztogatni sajatjaiknak. A romainak sem lett volna egy fia rabszolgaja sem, ha mindenkit romanizalnak. Ezek mind mas strategiak, mint a liberalis piacgazdasag fogyasztoi tarsadalma.

Nekem az a bajom, hogy nem latom, miert kellene lennie egyfajta velunk szuletett moralnak. A tarsadalomban letezest mindig meghataroztak a szabalyok, hogy ebbol sok volt-e (autokratabb volt-e a rend), vagy kevesebb (liberalisabb volt-e a fennallo hatalom) az mindig valtozott.

A mai liberalizmus keves kovetelmenyt tamaszt az emberrel szemben. Aki a mai vilagban akarja vinni valamire, es nincsen kiveteles peche (betegseg, brutalisan rossz csaladi hatter, vagy hasonlo), az viszi valamire. Akiben nincs motivacio, az valahogy elvegetal, es viszonylagos nyomorban tengodik, majd kiszenved. Nincsen nagy felkarolo ero. Nincsen torodes.

Ugyanigy az emberek is maguk dontenek arrol, milyen kornyezetben elnek. Vannak akik elisszak, elbagozzak a penzuket, es bedolnek a TV-ben reklamozott szuperintelligens mosopor reklamoknak. Vannak akik mindenuket konyvekbe olik, es ha veluk meg is hal a tudas, megiscsak erteket teremtenek valahol, es hasznosabba valnak, mint azok, akik leha munkajukkal epphogy kitermelik azt, ami nekik kell. Persze ez nem ennyire egyszeru, de itt ugyis off, ugyhogy nem fejtem ki bovebben, talan mashol.