Nem az analóg hangzás többlete a tét, hanem az a fajta gondolkodásmód, amelyik képtelen belátni az occami borotva pengéjét: az AT féle felvetésnek a használható része az, hogy ha észrevesszük hogy a CD Audio formátum kiolvasása analóg, (márpedig az, teccik nem teccik) minden warezolásnak tűnő hiba szépen levezethető! Így aztán elvérzik saját korlátjaiba ütközve.

Miután ezen témában elég soxor elmondtam a véleményemet, (és naná hogy digitália lakói kétségbeesetten hülyéztek le emiatt) még az a félmondat is sok amit ehhez hozzá tettem.

A dolog lényege ott van, hogy bármiféle moduláció-demoduláció páros beleszól az eredeti jelbe, pláne ha a hordozó kiolvasása bizonytalan.

Aztán az egész digitália azért is nevetséges, hiszen jól látható, ahogyan a hardware fejődik, úgy növelik a mintavételi frekvenciát, és szépen ott a sor folytatása, aminek a végén visszajutunk a kvázianalóg állapotba. Aminek megszólaltatásához persze nem lesz elegendő egy gyámánttű némi tekerenccel... Ráadásul akkorra a a régebbi formátumok kiolvasása lehetetlen lesz, hiszen a hozzátartozó hardwarek egyre inkább afféle "egyszerhasználatosak".

Arról nem beszélve, hogy a veszteséges tömörítések mit is jelentenek a zenében.

De hát mindenki úgy élvez, ahogyan tud...