alfa22!

Metszés-3

A leírt vélemények arra biztatnak, hogy vágjál bele a szálvesszős metszésmódba.
Nézzük akkor a szálvesszős metszési módot, az én „olvasatomban”.

1. A szálvesszős metszésnél, minden tőke külön történet, szemben a rövidcsapos v. közepes csapos metszéssel, ahol főleg a tavalyi történetet követed.

2. Mielőtt elkezded a metszést, nézd meg alaposan a tőkét, melyik vesszőt v. vesszőket tudod a termőalapon meghagyni szálvesszőnek. Elképzelhető, hogy nincs olyan vessző a termőalapon, amit meg tudsz hagyni (nem volt biztosító csap, kitörték, vékonyka, rosszul áll, stb) ilyenkor a mostani szálvessződ karóhoz (termőalaphoz) legközelebb lévő fejlett függőleges termővesszője is szóba jöhet, mint új szálvessző. Nyilvánvalóan a kiválasztásnál gondolnod kell arra, hogyan tudod majd a kiválasztott vesszőt meghajtani jobbra, vagy balra, vagy jobbra is és balra is.

3. Javaslom meghajlítás, lekötözés előtt, hagyjál a tőkén 2-3 szálvessző jelöltet. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy amikor meghajlítod és lekötözöd a legjobbnak látszót, az eltörik. Ilyenkor ebből legfeljebb egy rövidcsap lesz. Miután sikerült meghajlítanod valamelyiket, a többit vagy kivágod tőből, vagy rövidcsapra visszavágod (pl. biztosítócsapnak=jövő évi szálvessző jelölt). Természetesen két oldalra is hagyhatsz szálvesszőt, ha a tőke és tőkék közötti hely ezt megengedi.

4. Ha két oldalra is van szálvessződ, akkor szerintem max. 6-6 szem hosszú legyen. Ezt fél szálvesszőnek is hívják. Ha csak egy oldalra tudsz hagyni szálvesszőt, úgy sem javaslok 6-8 szemnél többet. Természetesen a szálvessző lehet ennél hosszabb is, több rüggyel, de akkor a zöldmunkánál kell majd ezek egy részét kitörni, hogy ne legyen túlterhelt a tőke. Ez is járható út, mert ezzel látod, hogy mi hajtott ki, és pl tudod szabályozni a termővesszők közötti távolságot. Az a javaslatom, hogy inkább kevesebb rügyet hagyján az idén a szálvesszőkön, mert rengeted munkád lesz még vele.

5. Ha van a termőalapon új szálvessző jelölt, úgy a régit tőből vágd ki. Itt keletkezni fog a tőkén egy nagyobb vágási seb, ezt jó lenne fa-sebkezelővel majd lekenned, metszés után.

6. Törekedned kellene arra, hogy a meghajlított szálvessző felfelé íves legyen. Így majd a vessző folyó leve nem fog ráfolyni a rügyekre.

7. Szintén törekednek kellene arra, hogy az egy oldalra hajlított szálvesszők lehetőleg egy irányba álljanak (szebb a szőlő így) és lehetőleg a szőlő dőlésirányával szemben, azaz felfelé álljanak. (állítólag így jobban fejlődik a szőlő).

8. A rövidcsapok metszlapját úgy irányítsd, hogy a vessző folyó leve, lehetőleg ne tudjon ráfolyni majd a szemekre.

9. Előfordulhat olyan szituáció, hogy nem tudsz hagyni szálvesszőt, ilyenkor marad a rövidcsap. Nekem van pl. néhány olyan tőkém, hogy egyik oldalon új szálvessző van, a másik oldalon meg a régi rövidcsapokra metszve. Persze ez nem általános.

10. Hosszú távon ez a jobb megoldás. Hátránya is van, mert több év után egyre több vágási seb lesz a termőalapon és egy idő után le kell majd cserélni a termőalapot is.