A szeretet globális kérdésekben buta dolog. Szeretni a mamát kell, meg a kedvest, esetleg az otthoni blökit. De ezt a szeretetet minden kutyára kivetíteni luxus.

Én nem szeretek, hanem óvok-védek. Azt, ami fontos. Az eszemmel éppúgy, mint a szívemmel. És nem a saját hasznomra, hanem a szerencsétlen, ember és csatlósai (a háziállatok) által ezerféleképpen agyongyötört Természet javára.

Ti szerettek, és éppen ezért gyűlöltök is. Mert aki az egyik irányba szeret, az a másik irányba gyűlöl. Szeretitek a kutyákat, és gyűlölitek, aki kilövi őket. Én nem gyűlölöm a kutyákat, mert nem érzek a szó szokványos értelmében vett szeretetet a természet iránt. Csak a részének érzem magam, és elszomorít, hogy egyre inkább eltűnik.