A jóság hogy volna érzés, amikor eleve tudatos minősítés kell annak eldöntéséhez, mi a jó?

Különösen, amikor a jóságot inkább az egyén másokhoz való viszonyára alkalmazzuk, előfeltétele döntéseinek meghatározásához a másik megértése. Különben balgaságnak fogják hívni.

Szerintem ott zavarod a dolgot, hogy nem teszel különbséget a szeretet érzése, meg a szeretetből indíttatott "jó" cselekedet között. Amely minősítése ha nem annak megértéséből döntöd el, ami a másik fél szükségleteinek felismeréséből származik, akkkor szeretetből akár kárt is okozhatsz neki.