1. A megfelelő családpolitikát valóban ki kellene dolgozni, és ez épp egy olyan kérdés, amiben a Fidesz régebbi intézkedései tűnnek jobbnak, azaz az adókedvezménnyel történt előnybe hozás.
Vagyis az emberek érezzenek annyi felelősséget, hogy akkor vállalnak sok gyereket, ha el is tudják őket tartani. (Ez egyébként szerintem az egyik legsarkallatosabb pont kellene legyen a jobb- és baloldal családtámogatási politikájában, sajnos itt sem igazán tettenérhető a különbség a pártok között, többnyire mindkét oldal kevert érveket hoz, néha mondhatni, hogy zavarosakat.)
A sokat kereső nagycsaládosok járjanak jobban, azaz a családi adózás nagyon üdvös dolog lenne, és enyhíteni kellene az adó- és a szociális rendszer egyéb keveredését. Ettől ugyan a népességfogyás nem állna meg hamar, de a népesség összetétele változna, a jobban kereső emberek bátrabban vállalnának gyereket, és idővel talán arányában több olyan gyerek születne, akiknek a szülei előrelátóbban gondolkodnak.
Ez azonban nem látom, hogy bármit is változtatna abban, hogy betelepülési célország vagyunk-e. A bevándorlási hajlandóság ugyanis nem attól függ, hogy hány gyereke van a magyarnak, hanem attól, hogy jobban élhetne-e itt aki bejöhetne. Vagyis a felvetés jó, de a magyarázatod, hogy ez miért lenne jó, már nem illeszkedik hozzá szerintem. Sajnos (?) célország akkor szokott lenni egy ország, ha ott általában jólét van. Én nagyon örülnék neki, ha a olyan jól élnénk, hogy minden szomszédból ide vágynának élni az emberek.
A népességfogyás is attól állna meg inkább, és és épp a legjobb agyak nem mennének el úgy. Így meg bizony nem ritkán ez is megesik.

2. Az egyértelmű, hogy jó lenne kizárólag feddhetetlen embereknek adni meg a letelepülés lehetőségét. A kérdés csak az, hogy mi van akkor, ha egy olyan államban lett valaki büntetett előéletű, ahonnan épp politikai okból menekülnek. Sajnos nem ritkán köztörvényesként itélik el a politikai ellenfeleket is, és ez bárhol megeshet. Vagyis körültekintően kell mérlegelni, azt hiszem.
A kulturális kötődés és szakmai kiválóság között én viszont nem így mérlegelnék, sőt... Semmi bajom azzal, ha valaki más kultúrát hordoz, ha azzal gazdagítja a miénket! Miért ne lehetne valaki elkötelezett a magyar állam és a magyar nép iránt akkor is, ha más nyelven tanult beszélni eredetileg? Ne az legyen a lényeg, hogy honnan jön, hanem hogy hova tart! A történelem során nem egyszer hoztak már olyan kultúrát ide a betelepültek, aminek később az egész nemzet vette jó hasznát.
Ha valaki magyarnak vallja magát, és itt akar élni és dolgozni, és hozzá akar járulni a magyar állam eltartásához is (=ide adózik), annak szerintem könnyített eljárásban kellene megadni az állampolgárságot. Ez egy dolog. A másik viszont az, hogy ha valaki ugyanezt akarja tenni nem magyarként, és olyan dolgot tud, amire szükségünk van, azt is fogadjuk úgy, hogy ne máshová vigye a tudását! Várjuk el tőle, hogy ismerje meg a magyar nyelvet és történelmet, hogy integrálódjon, és ha ezt megteszi, onnan kezdve neki is adjuk meg a lehetőséget!