Egy kiigazítás.

Ehhez nem bölcsesség hanem nyitott szív kell mint ahogy azt Te is írod

 

Nem ezt írtam. A mentális érettséget vontam kétségbe, nem a bölcsességet. A mentális érettséghez pontosan nem a bölcsesség társul, hanem a tudatlanság olyan hajlamáról beszélünk alatta, amikor az ember kész hit által elfogadni minden ostobaságot. A kereszténység is, az ezoteria is, az egyéb vallások is pont erre a mentális érettségnek nevezett szándékra várnak, hogy hálóiba kapják a híveiket.

 

Ennek eredményeit ráadásul a Biblia önként tárja a nyitott szemmel olvasó elé, mert Jézus eltávozása után a jeruzsálemi tanítványok az evangélium bölcsességének hirdetése helyettt vallást kezdtek alapítani. Ennek, kereszténység formájában mind máig isszuk a levét, a hit által butítják a mentálisan éretteket ahelyett, hogy Jézus tanításait megértve az ő bölcsességét adnák tovább, amivel valójában megbízta az első tanítványokat. Ezért is nevelt Jézus tanítványokat és nem híveklet, mert tanításainak megértése lett volna fontos, nem pedig mindenféle hitelvek feltalálása.

 

leírásomból nem olvastad ki ezt a lényeget

 

Kiolvastam, ezért fűztem hozzá cáfolatot.

 

Pál is aki pórias egyszerűsége ellenére is volt olyan bölcs hogy felismerje hogy aki a

bölcsességet a jóság és szeretet elé helyezi az könnyen az ördög markába sodródhat

 

Erről beszélek. Pál apostol volt a főkolompos a bölcsesség megvetésének legelsősorban. És ezzel a háttérbe szorítással az ördög markába sodorta a keresztényeket, akiknek bölcsesség hiján már minden haugságot el lehet hitetni. (Mentálisan váltak éretté, vélhetően ezt így fogalmaznád)