Kedves többkell!

 

Hitre neveltek, és ez nekem mindig tetszett. Sohasem voltam ateista. De annak ellenére, hogy Istent szerettem/szeretem voltak nagy változások a felőle való

gondolkozásmódomban.

Mint a pálforduláskor/szemléletváltáskor az Istent szerető  Saul élete gyökeresen megváltozott, úgy az enyém is többször.

 

A mikor megnősültem azt mondtam a feleségemnek, hogy az Urat jobban szeresse mint engem, mert akkor nem lesz semmi baj!
Tehát felült mögém a "motorra", és kapaszkodott a rendőrkanyarokban, és ezért ma is együtt vagyunk 36-évi házasság után.

Mert az Igazságban (Jézus az Igazság) való járás nem sétaút! Az igazságért sok mindent el kell hagyni, amit az ember szeret. (Apját, anyját, feleségét gyermekeit, szántóföldjét, sőt a maga lelkét is meg kell gyűlölnie. Persze ezek mind az igazsággal szembenálló, ezért, vagy azért, ettől, vagy attól bevett, addig igaznak látszó hamisságoknak, a felismerésükkor való elhagyását jelentik.) Ezek fájdalmas szakadásokkal jártak, barátok elvesztésével, kiközösítéssel, haragos tiltásokkal a

hitelvek nevében.

 

-Az első nagy szemléletváltást az hozta, hogy gyülekezeti tanítás híján belekeveredtem okkult dolgokba, ahol majdnem ott hagytam a fogam. Mire ebből

kikászálódtam, megtanultam, hogy nekem kell utánanéznem az Igazságnak, és nem bízhatom vakon mások meglátásában, és hallgatásában, még ha Jézus nevében

jönnek, akkor sem.

 

-A második nagy szemléletváltást, a Szentlélek ajándékainak keresése, és megszerzésének a vágya okozta (karizmatikus mozgalom). Ez együtt járt  az addigi

"hivatalos egyház"- és gyülekezet elhagyásával. Nagy lelkesedéssel vetettem magam bele, ágait, bogait bejárva, művelve, és hirdetve vélt Bibliára alapozott

tanításait. Mig fel nem tűnt, hogy az addig nem látott csodák, amik Jézus nevében történtek, emberi kezdeményezés eredményei (rejtett okkult tudomány).

Vagyis az itt tapasztalt jelek, és csodák azok a csodák, (kevés kivétellel), amit a Jelenések könyvebeli "hamis próféta" művel, hogy ha lehet elhitesse még a

választottakat is.

Ebben az időben akadt a kezembe egy könyv, ( Swedenborg Emánuel: A menny és a pokol a látottak és hallottak szerint. emanuelswedenborg.tripod.com), ami kisöpörte a kereszténység körében pusztító szentháromság tant az elmémből.

 

-így megint csak új szemléletváltás következett, aminek következtében elhagytam a "konzervatív" vonalba illeszkedő, az isteni személyek háromságát valló, (rejtett többistenhit=Jézus a személyében egy igaz isten ellehetetlenítése), tehát hamis karizmatikus vonalat.

A fent említett könyv írója közel harminc évig kapott lehetőséget az Úrtól arra, hogy a szellemvilágba bejárhasson. Azt mondja, hogy az angyalok mind emberek voltak valamikor, és a mennyben is állandó a változás, és a jobbá, és igazabbá létel, ami az Istenhez való hasonlóság növekedése az örökkévalóságig.

 

üdv: Amet