Szia! Hogy kellően összezaverjalak idekopizok egy szakkönyvrészletet ( Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda kiadó 2004), ez alapján gondold át a "...stabil, kb 20-22 C0 -on remekül fognak fejlődni a palánták..." véleményedet. :) Sok év tapasztalata mondatja velem: inkább hűvösebb, mint melegebb.

" ...Hőigény. A paradicsom a melegigényes zöldségfélék közé tartozik. Minimálisan 10 oC szükséges a növekedéséhez, amely 32 oC fölött viszont már leáll. Nappal 22 oC, éjszaka általában 7 oC-kal alacsonyabb az optimális hőmérséklet. A magas éjszakai hőmérséklet kötődéskieséssel jár (pl. a trópusi országokban).
A csírázáshoz legmegfelelőbb a 20–22 oC. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a csírázás lassú, tartósan magasabb hőmérsékleten a tenyészőcsúcs-károsodásból eredő vegetatív típusú növények száma emelkedhet (KINGHAM, 1973).
A kezdeti növekedés és fejlődés idején nappal 17–18 oC-ot, később 20–24 oC-ot kell tartani. Meg kell jegyezni, hogy az irodalomban eléggé eltérő és sok módosító tényezőtől kibogozhatatlan adatok szerepelnek. A közölt határétékekkel kapcsolatban két tényezőre hívjuk fel a figyelmet:
a) a kezdeti – optimálisnál alacsonyabb – hőmérséklet növeli a virágok számát, a virágzást azonban késlelteti. Szikleveles korban tehát nem célszerű a túl alacsony hőmérséklet még akkor sem, ha ez általában csökkenti az első virágfürt alatti levelek számát is;
b) a hőmérséklet a megvilágítás erősségével összefügg, borús napokon alacsonyabb hőmérsékleti értékeket kell tartani.
A paradicsom fejlődésére jelentős hatással van a talajfelszín feletti réteg és a talaj hőmérséklete (ez leghatékonyabban a vegetációs, illetve a talajfűtéssel befolyásolható. A talaj hőfokának meg kell közelítenie a paradicsom optimális hőmérsékletét, mert a gyökérzet normális fejlődéséhez, víz- és tápanyagfelvételéhez 18–20 oC szükséges.
A nappali hőmérséklet – elegendő napsütésben – magasabb is lehet, 24 oC fölött azonban a hajtatásban már szellőztetésre van szükség. Ennek oka, hogy magasabb hőmérsékleten az asszimilációs tevékenység meggyorsul, amelyhez sok szén-dioxidra van szükség, s ezt legegyszerűbben szellőztetéssel lehet a légtérbe juttatni.
A virágzást megelőző fejlődési szakaszban a tartósan alacsony éjszakai hőmérséklet (10–13 oC) hatására túlzottan erőteljes lesz a vegetatív növekedés, és a csészelevélkék megnyúlnak. Emellett a fürtök is rendellenesen fejlődnek, azaz a kinyílt virág stádiumot nem éri el a bimbó. Ennek oka a virágfejlődéshez szükséges szénhidrátok egyenlőtlen eloszlása a növényen belül. Gyakori a fürtök közötti levelek számának a növekedése és a nagy (elágazó vagy túl hosszú, 100–150 virágú) fürtök képződése.
A tartósan magas éjszakai hőmérsékleten (21 oC fölött) nevelt paradicsom megnyúlt ízközű lesz, halványabb és kisebb levelekkel, rövidebb csészecimpákkal.
A kötődés szempontjából éjjel a 15–18 oC, nappal a 20–25 oC az optimális.
A terméskötés fázisai kivétel nélkül hőmérséklet-igényesek, azaz a túl alacsony (10–12 oC) vagy a túl magas (32 oC fölötti) hőmérséklet gátló hatású.
Az érés időszakában elsősorban a túl magas (32 oC fölötti) hőmérséklet okoz károkat: a likopin- (piros festékanyag) képződés leáll.
Irodalmi adatok szerint a magasabb hőmérséklet hatására több lesz a korai termés, de kevesebb az összhozam. ..."

Frint