Nem mondtam, hogy az ok-okozat összefüggésének a foglya a tudat

 

Ez alatt mit értettél egészen mást, hogy: "Ezért meditálnak a keleti vallásokban, hogy megszabadítsák magukat(a tudatukat) az előző tetteik következményeitől" meg hogy: "a karma nem azt jelenti, hogy meg van írva előre, hanem ok-okozatot jelent. Azt, hogy minden tettednek következménye van, és minden, ami veled történik az előző tetteid következménye"

 

A problémát pontosan abban a hamis általánosításban vélem látni, amely minden, egymással ellentmondó, vagy egymással kapcsolatban levő, vagy egymással összefüggésben nem levő okot is ugyanúgy kezelik, "OK" jogcímén, mintha az "OK" jogcímén egyformán kezelhető lehetne. Holott az ok-okozat csupán a tudat kiragadása a valóságból, meghatározott feltételek között ugyanúgy zajló folyamatok felismert fázisaira. A valóság túlnyúlik ezen, és sokkal összetettebb, hogy a bennük lezajló folamatokat néhány kiragadott ok általánossá tételével határozzuk meg. Ezekből csak merev összefüggésrendszerek születnek, amelyekből hiányzik a változás, az élet, és az értelem. Eleve a tudat módszere felelős ezért a hibáért, mivel az általánosságok megalkotásával próbálja a dolgok lényegét megállapítani, holott a dolgok lényege éppen különbözőségükben rejlik.

 

ha Te a tapasztalt dolgokat tényként, valóságként fogadod el, annélkül, hogy tisztába lennél a tudatod tartalmával, amelyen keresztül felfogod, akkor átvered magad

 

A tapasztalatot személyesen a valóság megismerésének útjának tartom, szemben a róla alkotott elképzelt tudati kreációkkal. Természetesen lehet a tapasztalatokat félreérteni, és hozhatunk létre félrevezető tényeket. A valóság megismerését azonban mégis a tapasztalatok fogják egyedül megalapozni, függetlenül attól, hogy a hamisított tényeket az embernek külön munkával kell felismerni.

A tapasztalatok magyarázatára elfogadott elvek már nem a tapasztalatok ellen vagy mellett érvelnek, hiszen nem azt vonják kétségbe. Azokat az elveket igyekeznek bizonyítani vagy cáfolni, amelyet a tudat alkot a tapasztalatokról tévesen vagy valósan, vagy tekintélyként elfogadott világmagyarázatok alkotnak tévesen vagy valósan. Gondolom ezeket te szűrőnek nevezed. Nem azt gondolom, hogy a tényeket nem szabad valóságként elfogadni, hanem azt, hogy a dolgok összefüggéseit helyesen kell felismerni, akár valós, akár látszat.

Ebben a világban az élet valóság. Ha a tudat ezt látszatként akarja kezelni, természetesen korlátozásokat emel az élet megismerése, és megértése előtt, és az élet megismerését nyújtó fontos tapasztalatokat lényegtelennek ítélve el kerüli annak megértését. Ez a tudat egy holt tudat lesz, amely valóban egy merev oksági rendszer foglya lesz, és további szűrőt jelent a szellemi és testi dolgok megítélése felett.

 

Az, hogy most írom Neked ezt a hszt, azt jelenti, hogy nem csinálok mást, ez hat a napomra

 

Igen hat a tiedre. Viszont sokkal több ember napjára nincs semilyen hatással, ezért ennek alapján a valóság inkább azt igyekszik bizonyítani, hogy sokkal több benne az összefüggés nélkül működő terület, mint az egymással valóban összefüggő. És pontosan ez a lényeg. Mert a tudat a felfogott egyedi összefüggéseit világméretű magyarázatokká emelve tényleges szűrőt és korlátot jelent a világ valódi megismerése előtt.