megszabadítsák magukat(a tudatukat) az előző tetteik következményeitől

 

Ez így túl egyszerű.

Miért gondolható, hogy a tudat megszabadítható a következményektől, az okok ismeretének hiányában? Különösen akkor, ha eleve tévesen indul ki magyarázataiban, mert a következmények nem egy korábbi életből, hanem a történelmi múlt hatásaiból származnak? Ha a tudat egy olyan hitnek a foglya, amely önmaga valótlan ellentételezését tekinti valóságnak? Ha a kövertkezmények ismeretének hiányában nem dönthet tetteinek véghezvitele vagy feladása felől?

Ha a következmények megvalósulása nem feltétlen szűrő kérdése, hanem inkább folyamatoké?

Ha a tudat elválasztódik az élettől, akkor csak egy holt formát szabadít fel?

Hogy a meditáció csak képzelt  látásoktól tud felszabadítani semmi egyébtől? Ha pedig az élettől szabadít fel, akkor meg holt lesz?

 

meghatározott ok(ok)nak meghatározott okozataik vannak

 

Egyáltalán nem igaz, csakis és kizárólag az ugyanazon feltételeket biztosíó körülmények mellett.(Ez az a bizonyos törvényszerűség gondolat, amihez a lusta elme ragaszkodik)  A körülmények változása mellett a meghatározott okból egészen más okozat szülletik. (Ez az a bizonyos életszerű gondolat)

 

Az utolsó mondatot megpróbálom másképp megfogalmazni:

Tehát egy esemény kimenetelét az egymással kapcsolatban álló (egymásra ható, egymástól függő) valamint az egymástól függetlenül létező, de az  eseményt meghatározó (összetevő) elemek együttesen alkothatják.