Szia! Csak most találtam meg ezt a topicot. Saját tapasztalataim nem túl lelkesítőek, bár sokan mondják, hogy a zöldségesség pénzes biznisz, de ez szerintem a 80-as évek kádári kapitalizmusának túlélő legendája. Kb. úgy működik, mint a legtöbb dolog ebben az országban... Nehéz újonnan jövőknek nagyot alkotni, bár látni, hogy lehetne jobb is a helyzet (rossz minőség és magas árak).
Az egyik családtagom egyszer próbálkozott vele, úgy fél évig, előzetes tapasztalat nélkül. Kicsit besegítettem, de inkább csak az agyalásba. A lehetőség most is adott lenne (még megvan a garázs, amit bérelt), de nem tudom mit kellene másképp. A beszerzéssel próbálkozott a nagybanin megbízott emberekkel, illetve őstermelőkkel is, nehéz versenyképes áron szép áruhoz hozzájutni és aztán kiszámíthatóan vevőt találni rá. Inkább hobbi méretű maradt a dolog és a rezsi, az alkalmazottak bére többet elvitt, mint hozott. Kis méretben, ahol a tulaj is részt vesz a működtetésben (értsd: beáll a pult mögé) koszos, nehéz fizikai munkának látszott, sok kényelmetlenséggel pl. koránkelés. Ki kell tapasztalni a forgalmat, mit keresnek, milyen minőségben, mennyiért adható el. Készletezés, minőségmegőrző tárolás is gond, láda narancsok mentek tönkre, illetve zsák krumplik fagytak át - sok a hulladék, ezt is fedeznie kell az árnak. Megbízható alkalmazottat is nehéz találni, aki nem riasztja el a vevőt, nem ügyeskedik a vevő vagy a tulaj kárára. A környéken több konkurenciája is volt, nem is rossz módú környék (II. ker), de mégse tört be a piacra. Prémium jellegű, jó minőségű áruval akart foglalkozni, de nem jöttek az ilyet igénylő vevők, így aztán pl. a tervezett házhozszállítást, telefonos rendelést sem indította el, mert nem érte volna meg. Nem látszott gyors kinövési lehetőség erről a szintről, a saját korábbi órabérét, amit a nemszeretem szakmájával keresett, nem érte el a keresete - ha volt. A vállalkozással rengeteg adminisztrációja volt. Kiegészítő áruk is voltak (ásványvíz, üdítők), de az olcsó szeszre lett volna igény, állandó vevőkör, amibe nem akart belemenni. Hátránynak tűnt még, hogy nem volt parkolási lehetőség az üzlet előtt. Mindez még az uniós csatlakozásunk előtt volt, biztos vannak olyan új élelmiszerbiztosági, forgalmazási szabályok, ami nem teszi olcsóbbá a működtetést. Összesítve több százezret fizetett rá és a megélhetési gondok miatt végül feladta. Sok bizonytalanság volt a dologban, kilátástalannak tűnt: bérelte az üzlethelyiséget, a család nem támogatta, ezért alkalmazottakat kellett felvennie, nem volt járatos a piacon. Abbahagyta, aztán elment ingatlanosnak, most ott küszködik.
Te merre működsz, mik az eddigi tapasztalataid?