Cesenatico, tengerparti üdülőhely, ilyenkor kihalt-nak tűnik, de a kis családias éttermekben igenis vannak emberkék...

Mi is.

 

Mi ide mentünk be, választásunk egyik oka az volt, hogy angolul is kint volt az étlap.

Ez nem miattam fontos, mert én remek érzékkel és mutatóujjal tudok rábökni a legfinomabb kajákra, párom azonban a maga 666 kilójával válogatós... :(

 

Az meg külön csoda, hogy itt minden pizzéria, ennek ellenére nem csak pizza kapható...

 

A Nero de Seppia-t pedig eleve eltakartam bálnatestemmel, párom meg ne lássa, hogy Tintahal nevű étterembe megyünk.

Vagy inkább: a Tintája a tintahalnak...

 

Szóval így.

 

 

 

 

       én fentről a 2.-at választottam, ami a tintahal tintájával színesített szélesmetélt tintahallal Capesante-módra, gondolom, mert ezt valahogy sem olaszul, sem angolul nem értettem.... nem beszélve az állítólagos angol "molluska" szóról.

 

Amúgy alapos társalgást is folytattam a felszolgáló haramia-kinézetű matrózzal, imígyen:

- une grappa

-grappa?

- si, grappa

- grappa, sí.

 

Amikor kihozta, még 1x, eljátszottuk ezt. Hm. jó móka :)

 

 

 

 

 

 

   És ez lőn a vesztem........ mind bezabáltam, itthon 3 nap múlva 2,7 kilóval mutatott többet a mérleg...

Kidobtam.

A mérleget. Mert biztosan elromlott! :) Igaz, köbö 2 hete vettem, de minek?!