A múlt hétvégén, én rendezte meg éves tavaszi konferenciáját Londonban a Policy Network, a haladó kormányzás ideáját és gyakorlatát gondozó, és fejlesztő szigetországi agytröszt. Az eseményen közel 100 európai politikus - egykori és jelenlegi miniszter -, vezető policy-maker és teoretikus vett részt. Köztük volt az Európai Szocialista Párt két esélyes elnökjelöltje Poul Nyrup Rasmussen és Giuliano Amato egykori dán és olasz kormányfő, valamint Pascal Lamy az EU kereskedelmi biztosa, Peter Mandelson többszörös miniszter, Tony Blair egyik legközelebbi tanácsadója, és Anthony Giddens, a harmadik út, a haladó kormányzás vezető teoretikusa is.

Az Unió bővülésének és az európai választások előestéjén tartott esemény ráirányította a figyelmet a csatlakozó országokra, illetve azon kihívásokra, melyekkel rövidesen részben közösen kell megbirkóznunk. A haladó kormányzás kiemelt fontosságú feladatai közül most a tudásgazdaság, a közszolgáltatások reformja, az esélyegyenlőség, került a figyelem középpontjába, emellett szó esett a társadalom biztonságérzetének fontosságáról. Ezen ügyek nagy részét az idén januárban Budapesten megrendezett konferencia is vizsgálta.

Egyetértés volt abban a konferencia résztvevői között, hogy elkerülhetetlen a modern balközép politika eszközrendszerének folyamatos megújítása: a feladatainkat a mai valóság keretei között tudjuk megoldani. Összhang volt abban is, hogy az eddigi eszközök, és eljárások lehet hogy ma már nem elégségesek, sőt károsak; eljött az idő, hogy megújítsuk őket. Erősen hangsúlyozott álláspont volt viszont az, hogy a megújulás nem azt jelenti, hogy engedünk értékeinkből és elveinkből. Szociáldemokrata értékeink - az egyenlőtlenség elleni küzdelem, a szociális igazságosság kiterjesztése, a társadalmi szolidaritás megteremtése - továbbra is alapvetők maradnak.

Mandelson bevezetőjében a résztvevőket úgy aposztrofálta: itt vannak, akik kormányoznak, és itt vannak, akik kormányra kerülnek. Ezért esett a legtöbb szó arról, hogy a haladó kormányzás értékeinek, főként az esélyteremtő állam koncepciójának, egyre erőteljesebben kell megjelennie a szociáldemokrata kormányzatok mindennapi munkájában. Az államnak fontos elősegítenie, hogy polgárai - amennyire csak lehetséges, illetve amennyiben hajlandók ezért maguk is befektetni - az egész társadalom javára élhessenek a kínálkozó lehetőségekkel. Az oktatáshoz, a munkahelyekhez való egyenlő hozzáférés biztosíthatja ugyanis az egyén igényét és képességeit az autonóm, és öntudatos, a társadalomba széles körűen integrálódott életre. Így alakulhat ki a polgárok képessége arra, hogy alkalmazkodjanak az állandóan változó társadalmi és gazdasági kihívásokhoz.

Vagyis a start vonalnál egyenlőségre van szükség, miközben a célnál az egyenlőtlenség már természetes. A felelősséget azonban az állam és polgára között széleskörűen meg kell osztani. A megújított, a mai kihívásokra nyitott esélyteremtő állam feladata, szerepe szélesebb körű annál, hogy mindenkinek esélyegyenlőséget biztosítson. A konferencián mi is hangsúlyoztuk, hogy a strukturális egyenlőtlenségek nem győzhetők le pusztán azáltal, hogy az életesélyeket az állampolgárok szélesebb köre számára tesszük elérhetővé. Így természetes volt, hogy egyet értettünk Anthony Giddens gondolatával, miszerint az egyén lehetőségeket felismerő képessége meghatározó saját boldogulásához, ezért az állam kötelessége, hogy az ezt fejlesztő kapacitásokba beruházzon.

Az is egyértelművé vált a konferencián, hogy a társadalmi kohéziót és mobilitást a haladó kormányzás értékeivel - a tisztességgel és az esélyegyenlőséggel - sokkal jobban alá kell támasztani, mint valaha, különben a lakosság csupán a globalizáció gyors és kiszámíthatatlan hatásait tapasztalja meg. Más szavakkal a társadalmi igazságosság ugyanolyan fontos feltétele marad a sikeres kormányzásnak, mint a piac realitásaihoz való alkalmazkodás. A jogok és kötelezettségek persze nem csupán a szegényekre vonatkozóan léteznek. A szociáldemokrácia mindenkori feladata a sikeres vállalkozások szociális dimenziójának előmozdítása is: jó munkakörülmények; korrekt munkaadó-munkavállalói viszony; a fogyasztók, a környezet és a helyi közösségek iránti felelősség; valamint a nagyobb átláthatóság révén. A modern szociáldemokrácia feladata, hogy felkészítse az embereket egy még gyorsabban változó világra: arra hogy képesek legyenek szembenézni a változó kihívásokkal, és mindennapi életük során eligazodjanak közöttük. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a realitásokra és a holnap lehetőségeire nyitott, cselekvési tervet alakítsunk ki.

Nem meglépő, hogy a haladó kormányzás elkötelezett a felsőoktatási képzés minőségének javítása mellett, valamint a közlekedés és az infrastruktúra modernizáláshoz szükséges növekvő kiadások fedezésére. Viszont azt is felismertük a konferencián, hogy szükségképpen korlátozni kell más állami kiadásokat. Ezek fontos elvek, amelyek segítenek bennünket, hogy egyértelműen válasszunk az adók minél célszerűbb, hatékonyabb, és hasznosabb felhasználási módjai közül. Az is határozott célunk, hogy növeljük a szellemi tőkébe történő befektetések mértékét, mint a javak elosztásának méltányosabb eszközét a tudásalapú társadalomban. Magyarországon sajnos európai, de még közép-európai összehasonlításban is alacsony az internetet használók száma. Emellett tudjuk, hogy az "információs írástudás" képességének megszerzése egy elég széles réteg számára szinte lehetetlennek tűnik. Fontos cél tehát, hogy minél többen képesek legyenek felcsatlakozni a világhálóra, használhassák és hasznosíthassák az előnyöket, melyeket nyújt.

A haladó kormányzás számára különösen fontos, hogy kialakítsunk egy stratégiát az innovációra, ahol a kormányzat aktívan támogatja a legígéretesebb technológiákat. Itthon az első lépést már megtettük, január elsejével megalakult a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal azért, hogy biztosítsa a jövő gondolatainak kifejlődését és azok gyakorlati, kereskedelmi alkalmazását. A vállalatok és a kormány létrehozott egy közös alapot, az innováció ösztönzésére. A modern szociáldemokratáknak ugyanis helyre kell állítani a tudományba és a technológiába vetett hitet, azért hogy megkönnyítse az életünket, és hogy a világunk folyamatos megújulása ne elfogadhatatlan kockázatokat teremtsen. A magasabb hozzáadott értéket termelő ipar tőketermelő képessége, illetve az általa létrehozott "jó minőségű" munkahelyek, segítenek nekünk magalapozni a magasabb szintű jólétet.

Tudom, kevésbé látványos ezekről a témákról vitatkoznunk, beszélgetnünk, mint a mindennapi politika aktuális eseményeiről, azonban úgy érzem sokkal fontosabb. Arra kérem politikustársaimat, társadalomtudósokat, gazdaságkutatókat, a közállapotok ismerőit, hogy kapcsolódjanak be ezen nemzetközi vitába, és segítsék álláspontunk kikristályosítását a haladó kormányzás nyolc központi témájában (információs társadalom, gazdasági növekedés; közszolgáltatások reformja; környezeti fenntarthatóság; foglalkoztatás növelése; gyermekek támogatása; esélyegyenlőség; átlátható kormányzás; társadalmi szolidaritás). Különösen fontos egy ilyen széles, társadalmi vita, amikor országunk az európai közösség szerves részévé válik, illetve ez év októberében vendégül lát, több vezető európai politikust, és kormányfőt felvonultató csúcstalálkozót: a Haladó Kormányzás politikusainak, teoretikusainak kétévenkénti találkozóját.