Hasonlóan látom, ezért tettem be a VG-hez vezető linket, de én még nem találtam a ’tiszta forrást’.

     Nevetségesnek tartom a felmérést. Laikus munka, amelynek megjelenése egy MTA kiadványban árnyékot vet annak színvonalas munkáira is.

     Vajon miért végez egy nemesítésre szakosodott intézet álközvélemény-kutatást, amely nincs tekintettel a mezőgazdaság szerkezetére, a mintavétel szabályaira, a közvélemény-kutatás értékelésének statisztikai normáira stb. Az MTA MGI részéről ez már a második felmérés (a KÉKI-nek is van még egy könnyen felejthető). Vajon hogyan lehet, hogy ugyanezen szerzőknek eddig legfeljebb a multik által finanszírozott és a BZBE által szervezett rendezvényeken ködös, kitapinthatóan önérdekű agrárpolitizálásra vagy vidéki bulvárlapokban véleménymondásra tellett. Szerény hazai vizsgálati eredményeik ugyan olvashatók, de komolynak nevezhető nemzetközi dolgozatuk nincs. Legfőképpen igaz ez a mellékhatás-kutatásokra, amelyekhez a szerzőknek még olvasás szintjén sem lehet közük, a leírtak alapján.

     Mi vezethet ide? Az egyik talán a szerzők intézetének és a Monsantónak a szorosra fűződő szerződése, amelyben martonvásári fajtákba Monsanto által szabadalmaztatta géneket visznek be, s amelynek későbbi szabadalmi státusza még homályos. Vagy, hogy BZ könyvének megjelentetését anyagilag egy multi támogatta. Így foszlik semmivé a felmérők függetlenségének és pártatlanságnak illúziója, amely közvélemény-kutatásnál az első követelmény.

     Több mint vicc 5 (!) alapfokú végzettségű gazda válasza alapján ezeknek a gazdáknak a véleményét összegezni. Azt sejtetni, hogy ennek eltérésében a bulvársajtó játszik szerepet. Valóban ők olvassák az általad felsorolt lapokat? A múlt évben például a MAGOSZ Kecskeméti nagygyűlésén közel ezer gazda gyűlt össze, s az elhangzó előadások jelentős része a genetikailag módosított növények körül zajlott. A hallgatóság elutasítása elképesztően volt. Ehhez képest az én itt leírt véleményeim majdnem növényi biotechnológiai pártolóknak minősíthetők. E szerzőknek erre az anyagra alapozott előadása bizonyosan kifütyülésre került volna.

     Azt gondolom, hogy hasonló ’közvélemény-kutatás’ nem a magyar tudomány gazdaságáért és társadalomért elveinek, hanem a szerzők vágyálmi gondolkodásának felel meg, melyet intézeti K+F érdekek motiválnak. Gyönge munkájuk és sommás megjegyzéseik rosszat tesznek a növényi biotechnológia és az MTA megítélésének egyaránt.