Maga a megnevezés a Francia Forradalomra vezethető vissza, ugyanis a liberálisok az elnöktől balra foglaltak helyet.

Az ipari forradalom kiszélesedésével a baloldali politika elsősorban a munkások életkörülményeivel és jogaival kezdett el foglalkozni, illetőleg általánosságban véve az összes szegényebb társadalmi réteg problémáinak megoldását tűzte ki céljául. Ahogy a szabadságjogok elterjedtek, a baloldal "békés" része (tehát a liberálisok, szocialisták és szociáldemokraták) a bőrszíntől és származástól független egyenjogúságra helyezte a hangsúlyt. Napjainkban a baloldal támogatja a szabad piacot.


Maga a megnevezés a Francia Forradalomra vezethető vissza, ugyanis a konzervatívok (vagyis akkoriban a nemesség) az elnöktől jobbra foglaltak helyet.

A liberális polgárság, amely a francia forradalom idején baloldalinak számított, mivel a fennálló, konzervatív-royalista rendszerrel szemben foglalt állást, később, az újkori munkásmozgalommal szemben meghatározva magát, már ugyanilyen joggal jobboldalinak volt tekinthető.

A 20. század során a jobboldal leginkább a gazdaságpolitika terén állt szemben a baloldallal (a kapitalizmus és a kommunizmus szembenállása). Napjainkban a jobboldalt a tradíciók megőrzésével, a hasznosnak vélt újítások beengedésével asszociálhatjuk. Fontos a szerepe a nemzeti politika (de nem feltétlenül a nacionalista politika) terén.