Valóban komoly konfliktusforrás volt Iránban, ha valam(k)it "learaboztunk" véletlenül.

Egy kollégám még a második évben sem volt képes elfelejteni az "arab" szót, de azért mint a  hülyegyereknek, elmondták neki századszor is: fárszi!!!!, perzsa!!!!, nem arab!!!! A nyelvük sem azonos, 1-2 szótól eltekintve. És amikor kijavította saját magát, mindíg megköszönték: (fonetikusan) merszi (meglepő mí?:) vagy nagyon szépen köszönöm: motsekeram.

A farszi nyelvórának ezennel vége,- kicsengettek, menjetek szépen  haza gyerekek:)))