Szegedi jazzgitár. Az egyféle van akusztikusban: archtop, jó esetben faragott tető (60-as években mindenképpen), f lyuk, rétegelt oldal és hát, fix pálca a nyakban(ha ki nem spórolták), rózsafa fogólap, nagy bazi műanyag pozíciójelölésekkel, vizonylag rövid menzúra, nyitott fej. Könnyűek, és jó öreges jazz hangjuk van, ha meg vannak csinálva rendesen. Az enyém igen királyul szól.

Attól hogy a rokona, még nem kell ugyanúgy gitározzon. Nekem egy csomó rokonom meg ősöm orvos, aztán én meg mégse.