Ez pedig: Masaccio: Szentháromság, 1427


A korai reneszánsz egyik első jelentős alkotása és a művtört. szerint Masaccio egyik utolsó munkája is ez a falfestmény. (27 évesen halt meg a művész)

Masaccio újszerű alakzatban ábrázolja a Szentháromságot. A központi perspektíva alkalmazásával pedig meglepő, valásághű térhatást ér el. A festmény szerkezetét Brunelleschi formavilága ihlette.

A mű a szemlélőben a tér mélységének illúzióját kelti, úgy tűnik, hogy a templomból egy további kápolna nyílik a Megfeszített Jézussal, Atyaistennel és a Szentlélekkel (lásd galamb szimbólum). Érdemes megfigyelni, hogy Madonna alakja itt már nem a korábban megszokott, nem stilizált, hanem valóságos, érző emberkét ábrázolt asszony.
Az épület előtt térdeplő alakok, Masaccio patrónusa és felesége, Lorenzo Lenzi.