te komolyan szavak adásvételének képzeled a nyelvrokonságot? Ez több mint dilettáns dolog.

Bár volt szerencsém olvasni Grespik "nyelvészeti" cikkét, ami épp a finnugor témáról szólt, azóta nem csodálkozok. Rákerestem a "finn" szóra benne, egyetlen kivételtől eltekintve kizárólag a "finnugoristák" vagy "finnugor nyelvelmélet" kifejezésben szerepelt, tehát valamiféle nyelvészettől triviálisan független történelmi/politikai fejtegetésről volt szó.

Az egyetlen kivétel az, amikor azt mondja, hogy a finn azért nem a magyar nyelv rokona, mert az egyesszám-többesszám viszony különbözik azokban az esetekben, ahol több dolgot egyesszámban használ a magyar nyelv, más nyelvek meg nem. (olló a példa meg a páros szervek)

Természetesen egyetlen szó sem esik arról, hogy a finn nyelv szintén agglutináló, szintén hasonuló töves, szintén minden esetet toldalékokkal megoldó nyelv. (pl: Tampere, Helsinki városok, Tamperella, Helsingissa jelenti azt, hogy Tamperében, Helsinkiben, más tő, más hasonulás. Pont mint a magyarban a -val -vel toldaléknál) Enyhén szólva fajsúlyosabb terület nyelvrokonsági kérdésekben.

Az összes finnugorizmusozó ember, akit eddig láttam, mind valami homályos nemzeti büszkeségtől átitatott párás tekintettel néz a témára, és egy kanyit nem ért a nyelvészethez. Méghogy szavak ide-oda...