Mumukám, erről a dologról itten nem is hallottam, és most szomorú vagyok :
(csak regisztrált felhasználók érik el az oldalt)

Bécsi vér
http://hvg.hu/hvgfriss/2007.04/200704HVGFriss83.aspx

Kellemetlen leleplezésektől tarthat az osztrák kormány, miután Irakban a minap elfogták annak az iráni terrorkommandónak a vezetőjét, amely 1989 nyarán meggyilkolt három iráni kurd ellenzéki vezetőt Bécsben. A mészárlás nem csupán az állami terrorizmust gyakorló Iránra vetett rossz fényt, hanem az akkor szintén nagykoalíciós szociáldemokrata-néppárti osztrák kormányra is.

A rendőrség, bár pillanatokon belül a helyszínen termett, mégis hagyta, hogy a három tettes az iráni nagykövetségre meneküljön, majd elhagyja Ausztriát. Egyiküket az osztrák rendőrök még el is kísérték a schwechati repülőtérig.

De miért volt oly visszafogott a rendőrség ebben a véres ügyben? - kezdte firtatni az osztrák sajtó. A Die Presse még azt is megtudta, hogy a merénylet után a bécsi iráni nagykövet hálásan köszönte az osztrák kormány együttműködési készségét.
Némi ellenzéki háborgás után azonban elaludt az ügy, egészen 1992 szeptemberéig, amikor az iráni kurd párt újabb négy vezetőjét lőtték le az iráni titkosszolgálat kommandósai, ezúttal Berlinben.
A németek viszont három és fél évig tartó perben nemcsak a gyilkosságot, illetve bűnrészességet bizonyították rá a négy tettesre, hanem azt is, hogy iráni állami parancsot teljesítettek, sőt a készülő merényletről tudott Ali Khamenei, Irán legfőbb vallási vezetője és Hasemi Rafszandzsáni államfő is.

...

Semlegességét sajátosan értelmezve Ausztria az 1980-as évek elején fegyvert szállított az első iraki-iráni háború mindkét résztvevőjének (a botrányt az osztrák exportőr cég neve után Noricum-ügyként emlegetik).
Az emigráns elnök gyanúja szerint a fegyverekért kapott pénz egy része politikai szférákba is átszivároghatott, ezért lehettek elnézőek a bécsi hatóságok. Sőt Teherán nem pusztán békés fegyvervásárló volt, hanem fenyegetőzött is, értésre adván: ha nem hagyják békén ausztriai embereit, előfordulhatnak olyan terrorcselekmények, amelyeknek osztrák állampolgárok eshetnek áldozatául.

A berlini ítélethozatal másnapján, 1997. január 15-én az illetékes osztrák hatóság elutasította az egyik 1989-es kurd áldozat feleségének kérését, hogy Ausztriában is vigyék bíróság elé a bécsi hármas gyilkosságot, még ha a tettesek iráni oltalom alatt állnak is. Az ellenzéki pártok parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgették, de a kormány ismét sikeresen elaltatta az ügyet.