Az a baj, hogy az a bikázás már csak hab volt a tortán. Már az azt megelőző egy-két frame-ben is az arcára volt írva, hogy tele van a micsodája az egésszel, és legszívesebben hazamenne. Régen is hangulatember volt (én is az vagyok sajnos, ezért nem is szólnék meg senkit), de ennyire azért mégsem hatott ki a játékára az, hogy éppen milyen lábbal kelt ki az ágyból. A Masters-re hihetetlenül összekapta magát, nem hittem volna, hogy így fel tud pörögni a Hendry-s eset után, szóval tartalék még lenne benne bőven, de akarat és főleg kedv nélkül nem sok értelme van ennek az egésznek...