„Viszont falra permetezve (egyéb, fizikai védőmódszerekkel (szúnyogháló) egyrészt hatásos, másrészt kevés kell belőle, harmadrészt nem, vagy csak nagyon nehezen kerül be a talajvízben.”

Kontakt hatása igen sok hatóanyagnak van. Így a malathionnak is, amit utána használtak, majd azt is betiltották.

Konkurensének a piretroidokból sokkal kevesebb kell egy területegységre, de ez önmagában semmit sem jelent.

Viszont a DDT a talajban és az élőszervezetek lipidjeiben marad. A hazai talajok közel 40% tartalmaz némi DDT-t és maradékait (DDE és DDD) az 1970 előtti használat miatt. A bomlási félidő évtizedekben mérhető. Konkurense a Bacillus thuringiensis var. israelensis egyenesen a felszíni vizekbe is permetezhető különösebb problémák nélkül.

 

„A DDT-t szabályozó előírások (és sokszor EU-s ’kontroll’) ezt a fajta védekezést sokszor gátolja, megakadályozza.”

A DDT használását Európa és Észak-Amerika hatóságai nem csak egyszerűen megakadályozták, hanem a területen való gyártást is megtiltották. Elég komoly mennyiségű veszélyeshulladék-képződéssel is jár. A környezet-egészségügyi megítélés okai között a perzisztencia, bioakkumuláció, biomagnifikáció, immun- és hormonmoduláns hatások állnak. Nem gondoltam, hogy akad még olyan, akinek ezt magyarázni kell. A DDT-vel kapcsolatos állításaid nem gondolod tudományellenes megnyilatkozásnak?

 

„Rovarirtásra. Megfelelő kontroll mellett.”

Miből állna ez a kontroll? Szereted a Gezarolos krumpli ízét? Örömmel raktároznál a DDT-ből a zsírszövetedben, herédben és csontvelődben?