Törölt nick Creative Commons License 2007.01.28 0 0 2427
Gyöngyszemek VP 1999-es írásából:

 

A kérdőjel a cím után arra utal, hogy természetesen a géntechnológia különböző rendű és rangú ellenfelei többnyire visszautasítják a tudományellenes minősítést, sőt, a vitákban igen gyakran tudományos, vagy annak tűnő érveket használnak.”

Tehát az ’ellenfelek’ visszautasítják a tudományellenes minősítést, bár egy részük tudományos érveket használnak. (Mások csak annak tűnőt.)

 

Nem fogok tehát foglalkozni a valódi és jogos tudományos ellenérvekkel (természetesen számos részletkérdésre vonatkozóan vannak ilyenek), továbbá azokkal az érvekkel sem, amelyek nyíltan és bevallottan irracionálisak, illetve tudományellenesek.”

Tudományos érvekkel nem foglalkozik, bár akkor innentől nem is kellene tovább olvasnom, mert a mendemonda kevéssé kavar fel. Viszont a bevallottan tudományellenes érvekkel sem foglalkozik. Engem éppen e kettő érdekelne. Viszont itt a magához képest másnak látszóval fogunk majd találkozni. VP az áltudománnyal foglalkozik tudományos (?) megközelítésből.

 

„…mi a valószínűsége annak, hogy egy szándékosan beültetett idegen gén (transzgén) átkerüljön egy termesztett kultúrnövényből egy gyomnövénybe…” […] „A tudományos közösségen belül azonban nincs komoly ellentét a géntechnológia egészének megítélésében.”

A felvetés és a szerzői válasz között nincs ok-okozati kapcsolatban.

 

„…a hagyományos állattenyésztés és növénynemesítés számos ’természetellenes’ technikát alkalmaz, több kultúrnövényünk különböző fajok keresztezésének eredménye.”

Ez történetesen igaz, de mindez konkrét esetben vizsgálandó. Mi valósulhat és ma mit, milyen módon valósíthatunk meg?

 

Csodás szörnyszülöttek, gólemek, sellők létrehozására a géntechnológia nem képes.”

Ehhez képest rövid keresés után különös lényeket lehet találni. Például: http://www.creightonmagazine.org/files/Spring_2002/mouse-ear.jpg

 

„…a géntechnológia olyan eszközzé válhat, amely teljesen kicsúszik létrehozóinak kezéből és kontrollálhatatlanná válik, ma komoly szakmai fórumokon nem hangzik el, mert irreális.”

Nem is ’szakmai’ fórumokon hangzik el ilyesféle, hanem hatósági fórumokon, lásd vetőmagcserék.

 

A feltételezett veszélyek közül azonban semmi sem realizálódott. Egyetlen igazolt, hitelt érdemlő adatot sem ismerünk a géntechnológia bármilyen kártételéről.”

Akár CM-et hallgatnám ma, 8 évvel később. Közben persze voltak fajta-visszavonások, de talán ezek csak szeszélyből történtek.

 

„…fajta tényleges tulajdonságait kell megvizsgálni, nem azt a módot, ahogyan létrehozták (feltéve, hogy ez a mód nem változtatja meg a termék tulajdonságait).

Ettől eltérően a gyártási mód szerinti szennyezettségi profil vizsgálata nagyon is hétköznapi a gyártott vegyszereink esetében.

 

A kreacionizmus különböző rangú hívei előszeretettel hivatkoznak arra az egy-két komoly biológusra, aki tagadja az evolúciót.”

Ismerős módszer. Itt is hangsúlyozottan nem valós ellenérvek, hanem kiragadott, ’hasznosítható ellenérvek’ megvitatásáról van szó.

 

„…semleges kiinduló pozícióból illik megvizsgálni a pro és kontra érveket, majd dönteni az elfogadás vagy elutasítás mellett. Nyugodtan kimondható, hogy a géntechnológia ellenfeleinél ez az alapállás szinte soha sincs jelen.”

Ez valóban egy semleges pozíciójú állítás, csak ’valahogyan’ generális túlzásra sikeredett.

 

A géntechnológia mezőgazdasági alkalmazásának szervezett ellenzői részben ugyanilyen érvekkel ugyanilyen intenzitással küzdöttek a gyógyszeripari alkalmazások ellen húsz évvel ezelőtt.

Önjáró gondolat.

 

„…érdemes megemlíteni, hogy a növényi géntechnológia számos úttörője elkötelezett ’zöld’, akit kutatásaiban erősen motiváltak környezetvédelmi célok.”

Persze hogy ’zöld’, hiszen amit művelnek is ’zöld biotechnológia’. Csodálom is, hogy nem tartják még pejoratívnak (lásd még: éretlen).

 

A géntechnológia veszélyeinek manipulatív fokozását szolgálják az olyan egyértelműen pejoratív és értelmetlen kifejezések, mint ’génpiszkált’ vagy ’génkezelt’ élelmiszer, az angolszász sajtóban a ’Frankenstein-food’ vagy a technikailag korrekt, mégis negatív konnotációjú ’génmanipuláció’.”

Nem hiszek az ilyesmiben, bár kerülöm azt, amit vitapartnerem magára nézve sértőnek gondol.

 

Természetesen mindenki tudja, hogy nincs emberi tevékenység, nincs ipari, mezőgazdasági vagy orvosi eljárás, amely nulla kockázatú volna…”

Ez igaz és valódi vitaalap lehetett volna egy efféle vitacikk megírásához. Viszont ez a cikk nem szándékozott tudományos ellenérvekkel foglalkozni, de mintha közöttük nincsenek is olyanok, amik károkat okoztak volna. Recseg-ropog ez a gondolati váz.

 

Tekintve, hogy az idegen gén kimutatására szolgáló eszközök rendkívül érzékenyek, ez azt jelenti, hogy ha a ’kóser’ szóját olyan géppel takarították be, vagy olyan vagonban szállították, amelyet előzőleg a génmodifikált termékre is használtak, akkor már nem lehet kizárni az átszennyezést. A követelmény tehát egyszerűen betarthatatlan.”

A kimutatási módszer nem érzékeny, ha a környezetanalitika egyéb ágaival vetem össze. A jelölés fontosságának tagadása elég egyedülálló Európában, és e cikktől függetlenül határértéket már azóta megállítottak.

 

Ezek a cégek - mondják az ellenzők - nem jobb terméket akarnak adni a fogyasztónak, vagy a gazdálkodónak, nem a harmadik világ éhezőit akarják megmenteni, nem az emberiség jólétéért dolgoznak, csak saját profitjuk növeléséért, ezt szolgálja a géntechnológia.”

Ez azért lehet ellenérv, mert éppen azt állították, hogy egy új ’zöld forradalom’ következik, amely véget vet az éhezésnek.

 

’…ugyanis valóban nincs még köztermesztésben olyan növény vagy állatfajta, amely segítene a harmadik világ bármely problémáján.”

Egyetértek.

 

„…idézzük fel a legfrissebbet, a Danais pillangók (egy igen szép és közkedvelt, visszaszorulóban lévő lepkefaj az észak-amerikai kontinensen) ügyét…”

A görög/arab mitológiából ismert Danaus és Danaïdák [sic!], vagy a botanikusok által ismert Danais helyett itt a zoológusok által Danaus-nak (pompás királylepke) nevezett élőlényről van szó. Egy valóban szép, észak-amerikai vándorló lepkefajról. Közel 4000 kilométeres vándorútja során sokak figyelmét felkelti. Viszont nem ritka és nem védett.

 

„…létezik egy emberre és magasabbrendű állatokra nézve teljesen ártalmatlan baktériumfaj (Bacillus thuringiensis)…”

A tárgyi tudás hiánya. A Bt nem tökéletesen hatástalan a gerincesekre.

 

„…az olykor 80%-os termésveszteséget okozó kukoricamoly kártételétől…”

Ilyen súlyú, termésben mérhető kártételt ez a kártevő Európában sohasem okozott. Azt gondolom még Észak-Amerikában sem. A Nature cikket írt elmarasztalás fölöttébb amatőr hibáktól terhes. A szóban forgó Alpha fajtát, mivel pollenjében igen sok Cry-toxin jelenik meg azóta kivonták a forgalomból.

 

„…egyszerűen nem képzelhető el olyan hatás, amely a géntechnológiát ’per se’ veszélyessé tehetné élelmezésbiológiai szempontból.”

Én úgy látom, hogy a beltartalom-változás foglalkoztatja a dietétika művelőit, hiszen a tápok összeállításánál erre tekintettel kell lenni. A speciális fehérjék (pl. Cry-toxinok) hatása pedig vizsgálandó, ha eddig ilyesmit mi és háziállataink nem fogyasztottak a most lehetséges mennyiségben. Vizsgálni kell, megállapítani a veszélytelenséget és azt követően a dolgok értelemszerűen megoldódnak.

 

„…e kísérletek bizonyító erejét, korrektségét egy semleges akadémiai ellenőrző bizottság kétségbe vonta.”

Azt hiszem VP-n kívül kevesek tartják ezt a bizottságot semlegesnek. Nem mellesleg megismételte valaki PÁ vizsgálatait? Nem, a szóban forgó burgonyavonalat maradéktalanul megsemmisítette a fajta-előállító.

 

Ezen okból elmarasztalni a géntechnológiát körülbelül azzal egyenértékű, mintha egy gyógyszerfejlesztés során megvizsgált számos, toxikus mellékhatásokkal rendelkező vegyület felbukkanása miatt a gyógyszergyártás betiltását követelnék.”

Nem hiszem, hogy bárki is a géntechnológiai generális betiltására gondolna.

 

„…a géntechnológiai úton előállított gyógyszerek intravénás vagy szájon át történő alkalmazása ellen semmi kifogása nincs senkinek, akkor miért a tiltakozás az ellen, hogy ha egy élelmiszeripari termék olyan növényből származik, amelyet genetikailag módosítottak…”

A válasz nagyon egyszerű. Az egyéni rizikóanalízisből kell kiindulni. Beteg vagyok, és gyógymódot keresek. Ez van. Az előnyök fölülkerekednek a hátrányokon. Az élelmiszerek egyes fajtái helyettesíthetők. Nem szükséges, hogy azt egyem, amit ajánlanak. Azt eszem, amit szeretek (megszoktam), amivel jó tapasztalataim vannak, s amiben ezért megbízom. Nincs késztetettségem az új élelmiszer gyors elfogadására.

 

Természetesen léteznek komoly, megfontolandó, szakmailag hiteles ellenérvek is egyik-másik konkrét alkalmazással, illetve alkalmazás-típussal kapcsolatban. Számos ellenvetés hasznos és bizonyos esetekben a nagyfokú óvatosság, esetleg kivételesen a tiltás indokolható. A globális, feltétel nélküli elfogadás éppoly kevéssé jogos, mint a feltétlen elutasítás, de a valóságban inkább az utóbbi veszéllyel kell számolni.”

Ha ilyesmiről szólt volna az írás, akkor örömmel olvastam volna, s nem kétkedéssel.

 

Magától értetődően szívesen látnám, ha a közvélemény a tudomány álláspontjával egyezően vélekedne, de nem vehető biztosra…”

Tudomány pedig mint koherens egész nem létezik, így konkrét véleménye sincs. (Kín, hogy Magyar Tudomány – ahol ez az írás megjelent – elemezésre méltóan abszurd folyóiratcím.) VP-nek van véleménye, mint nekem is. Az enyém e fórumon (négyszemközt) talán nem is olyan fontos. Ha meggondolom VP-jé sem, egy ennél alig olvasottabb MT számban.

Előzmény: Arth_ur (2421)