Elkedvenítő adatok és tények

 

            E lap tavalyi évi utolsó (dupla) számának hogy a szerző szavaival éljek - karácsonyi ajándéka volt Czepó Mihály „Az elfogult tájékoztatás végnapjaira" című, eligazítónak szánt írása. A szerző lovagiasságának köszönhetően a cikket még megjelenése előtt volt alkalmam olvasni. Akkor első válaszomat is úgy fogalmaztam meg, hogy az jó írás. Meg is próbáltam egyetérteni vele, de mint az alábbiakból kiderül, ez nem sikerült. És ezt nem a „csúfolta" vagy ,,gunyoros hangvételű" írásomat minősítő jelzők okozták - végtére is ilyenek bármelyikünkkel előfordulhatnak, még ha nem is olyan szándékkal íródtak -, hanem a számomra leegyszerűsített érvek.

            Az első ilyen - amelyet most is csak szlogenként tudok kezelni - a 11 év alatt halmozottan összejött közel félmilliárd hektár génmódosított növényekkel bevetett terület. Ez lenne az egyik meggyőző érv és vonzó példa a hazai gazdák számára, hogy észbe kapjanak, s „felzárkózzanak" a nemzetközi piacokon is eladhatatlan GM-növények - jelen esetben a molyölő kukorica - termesztésébe, ebben az egyébként is túltermelési gondokkal küszködő ágazatban? Mert arról - gondolom - nem érdemes vitát nyitni, hogy még az előállító, GM-tulajdonos multinacionális cégek is GM-mentességi tanúsítványt kérnek mint megrendelők, illetve vásárlók. Számomra - laikus fogyasztó számára - az sem elég meggyőző bizonyság, hogy ezen 11 év alatt ,,nem volt olyan környezeti kár vagy megbetegedés, amely tudományosan bizonyíthatóan összefüggésben lett volna a géntechnológiával módosított növények termesztésével". Csak nem mi, fogyasztók voltunk a teszt alanyai? Hiszen tudományos, független vizsgálat- amire a szerző hivatkozik - ez idő alatt talán, ha két tucat számlálható össze. Aggályosnak tűnő adatok - melyek független kutatói munka után kiáltanak - gyakran megjelentek a szaklapokban, Ezek között a legriasztóbb talán az L-triptofán esete, amely kondicionáló/roboráló szer GM-szervezetek által előállított változata végzetes következményekkel járt.

            A termesztés gazdaságossági előnyeiről is több tanulmány látott napvilágot, köztük sok egymásnak ellentmondó adattal, s állítással, illetve prognózissal. Ezek közül legyen szabad nekem is éppen egy, a hazai viszonyokra adaptált belga tanulmányt ide citálni.' E be nem fejezett kézirat honlapi nyilvánossá tételekor előbb a négy szerző közül egy töröltette a nevét, s végül - a kritikai észrevételek eredményeként - még hivatkozott szakcikkeket is törölték az egyébként multinacionális cég megrendelésére készült tanulmányból. A függetlenség kritériumát ezért itt már nem is említeném. Számomra az ökológiai lábnyom is sántikáló lábtól ered, ha a biodiverzitást a talajéletre is kiterjesztjük. És ezzel el is érkeztünk a szerző szerinti „csúcspontra". A Bt-fehérje - CrylAb-toxin - kérdéséhez, amit a növény valamennyi sejtjében előállít, akkor is, ha nincs kártevő, azaz nincs rá szükség. Hogy ez miként viszonyul az esetenként alkalmazott, permetező szerrel kijuttatott hatóanyag mennyiségéhez,, arról a korábban is említett kutatást tudom ismét csak idézni.` Az efféle tarlómaradvány betakarítás utáni sorsáról, s a talajlakókra gyakorolt hatásáról is készült mérésekkel igazolt beszámoló.' Elkedvetlenítő adatok kerültek közlésre védett lepkék pusztulásáról is. Ezek voltak, s maradtak az okai annak, hogy „bedőltem" a független kutatás eredményeinek, s szkeptikus maradtam a profitorientált, magántulajdonként kezelt kutatási eredményekkel szemben. Kicsit talán saját tapasztalataim emlékeit is felidézve. Az országgyűlési határozat politikai, ideológiai - a független kutatás társadalmi érdeket szolgáló elemzése-szintjén késztetett arra, hogy civilként is figyeljek a tudósok, akár úgy is, mint az írástudók felelősségére. Mert azt gondolom, hogy míg a növényvédő szereket van esélyünk betiltani - amennyiben használatuk során kedvezőtlen következményekre derül fény -, addig az önmagát reprodukálni képes GM-szervezeteket már nem lehet visszavonni a természetből, Ezért ezek előállítását/tiltását nem vezérelheti sem profitérdek, sem hit, csak a független vizsgálatok eredményein nyugvó tények.

 

Demont, M. et al. (2005): nem publikált kézirat (Katholieke Univ. Leuven honlapja)

Székács, A. et al. (2005): Febs J. 272: L3-005

Bakonyi G. et al. (2006) European J. Soil Biol. 42: S132-135.

 

 

Dr. Inczédy Péter

Magyar Mezőgazdaság

2007. január 10 (2. oldal)

 

[OCR-rel készült, nem hiteles másolat]