Moratóriumunk végnapjaira

 

            Lehetne ez egy tudósítás is arról, hogy miként születik meg a géntechnológiai úton módosított és az ettől mentes növények együtt termeszthetőségének - közismertebb nevén a koegzisztencia tőrvény - jogi szabályozása. Merthogy e kérdéskör megvitatását tervezte az ebben a tudományban legjártasabb szakemberek tájékoztatóira támaszkodó nyílt nap az Országgyűlés házában, november 22-én. Amikorra azonban az létrejött, már le is sántult egy csöppet. Ezért most itt inkább arról számolnék be, hogy - szakmai és civil álláspontom pártatlanságát fenntartva - miként is éltem meg ezt a gazdák, s fogyasztók, valamint az élővilág jövőjére, de különösen a magyar mezőgazdaság számára akár sorsfordítónak is számító törvényalkotási előkészületet.

            Jó sorsom, no meg a kíváncsiságom úgy hozta, hogy részt vehettem a kilencedik GM kerékasztal megbeszélésen november 2-án a Képviselek Házában. Ekkor hallottam először a november 22-ére tervezett parlamenti nyílt napról is. Az első kisebb meglepetés akkor ért, amikor november 7-én estére ezt a kérdést tűzte napirendre a Parlament, mintegy megelőzve és ezzel kizárva, a „képletes" társadalmi vitán összegezhető vélemények figyelembevételének esélyét. Aggodalmam alaptalannak bizonyult, mert ezzel végülis nem vált okafogyottá a széles körű rendezvény, maradt tehát időm alaposabban tájékozódni GMO témakörben.

            Közben két meghívót is találtam elektronikus postaládámban. Az egyik az MTA Agrártudományok Osztály Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottsága és a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület szervezésében invitált a „Géntechnológiával nemesített (GM) növényekről" címmel rendezett programjára. A másik pedig a parlamenti nyílt nap bejelentkezési formaságairól tájékoztatott. Elgondolkoztatott, vajon mi szükség van egy nappal a parlamentí „össznépi" vita elé egy - a meghívóban szereplő GM kutatásban ismert és elismeri tudósok és véleményformálók által előadott, külön szervezett szakmai találkozóra? Hacsak nem azért, mert az Akadémián előadó professzorok nevét a másnapi rendezvény programján hiába kerestem, s az így mindenképpen szegényebb lett. Mint később megtudtam, az előadók meghívásuk ellenére nem kívántak részt venni a parlamenti találkaión.

            Miközben az Országgyűlés, képviselői önálló indítványként, ötpárti egyetértésről tanúskodó aláírásokkal éppen „a géntechnológíai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról" készített egy OGY előterjesztést; a legnagyobb lapok, a „Gazdák is génmódosított növényeket akarnak", illetve „A génmódosított növények mellett" címmel tudósítottak a parlamenti vitanapot megelőzően. Nyomatékként az egyik lapban a tájékoztatást egy negyedoldalas hirdetés is kísérte „A géntechnológiával nemesített növények és a belőlük készült élelmiszerek, takarmányok biztonságosak" címmel. Alattuk öt érv sorakozott, amelyek között ráleltem a szlogenné csépelt mondatra, miszerint ,,11 év alatt nem volt olyan egészségügyi vagy környezeti károsodás, amely tudományosan igazolhatóan összefüggésben lett volna a genetikailag módosított növények termesztésével, fogyasztásával." Legalább ilyen PR értékű a másik mondat is: „A genetikailag módosított növények termesztése jelentős gazdasági hasznot biztosított a gazdáknak,, illetve nagymértékben hozzájárult a rovarölő szerek használatának mérsékléséhez, és ezzel összefüggésben a környezetterhelés csökkentéséhez."

            Tessenek majd elolvasni azokat az MTA NKI mérési eredményeket az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának internetes portálján, amelyek a molyölő Bt-kukorica növény toxintermelését ismertetik. Javaslom a termelő gazdáknak, hagy ülve olvassák a kipermetezett rovarölő szer hatóanyagának GM-növényben mért több ezerszeres értékeit.

            Amikor az olvasó kézbe veszi ezt a tudósítást, addigra már mindenrőf részletes ismertető is rendelkezésére áll majd. Talán még a koegzisztencia törvényt is elfogadja a törvényhozás. Mégsem tudom megállni, hogy személyes véleményemet - vállalva akár a populista s demagóg jelzőkkel illető kritikát is - hozzá ne fűzzem. Amíg hallgattam a számos, alaposan kidolgozott, átgondolt törvény-előkészítő fejtegezést, nem tudtam szabadulni attól a gondolattól, hogy itt most egy olyan törvény-előkészítésének lehetek tanúja, amely megpróbálja deklarálni a kicsit vemhes tehenet. Amely már vemhes ugyan, de borját soha sem hozza a világra. Ilyen lehet az együtt-termesztésben meghatározott 20-tól 400 méteres izolációs távolság is. Mert ugye egy tehén vagy vemhes vagy nem. Közben a koegzisztencia tőrvény a mérték.

 

Dr. Inczédy Péter

Magyar Mezőgazdaság

2006. december 6 (9. oldal)

 

 

[OCR-rel készült, nem hiteles másolat]