Grat a nagybátyádhoz! :-)
Az az igazság, kevés (egykezes) milliárdost ismerek - na, most eszembe jutott még kettő :-) -, akik a toplistán szerepeltek és úgy szerezték a vagyonukat, ahogy Te is mondod.
Ez egy ilyen ország, ez az induló kapitalizmus betegsége. Kezdődött '90-ben, a privatizációs koncepciókkal (már akkor nagy viták voltak és végül az óvatosabb, lassabb megoldást választották azok, akik túl jóhiszeműen látták a világot ahhoz képest, ami ebből lett, azaz Antallék), folytatódott az egyre változó, szerintem észbontó törvényekkel, a kárpótlási jegy-kibocsátásokkal, a különböző preferált programokkal, ami közé be-becsúsztak (majd elharapóztak, hiszen ha nekik lehetett, másoknak is lehet) bizonyos, nem e topik tárgyát képező magatartásformák, ezek utóbb egyre szélesebb körűvé váltak - és így tovább.
Ez a jelenlegi milliárdos réteg így szerezte a vagyonát, kihasználtak lehetőségeket, a 100-as toplistán én - aki ebben a szakmában dolgozik sok éve - alig találok olyanokat, akik ezalól kivételt képeznének.
És e tekintetben nem különböztetnék jobb- és baloldaliak között, mindkét csapat bőségesen megtalálható a listán.

Megint más kérdés - nem védelmül, egyszerűen így gondolom -, hogy aki jól összeszedte magát, mert tehette, mert ott tudott lenni akkor, most mit tesz a vagyonkájával. Vannak, akik tönkrementek egészen vagy részben (csak a kedvező lehetőséget meglovagló szerencselovagok voltak), vannak, akik tovább működtetik a vagyonukat, vannak, akik áttértek a politikai pályára és más kezeli a vagyonukat, vannak, akik új tevékenységekbe fogtak (esetleg nem is teljesen nekik valóan, s most kezdik elveszteni a mértéket), s vannak, akik erőszakosan és helyenként erkölcsileg kétséges módon tovább gyarapítják a milliárdjaikat.

De az eredet szinte mindenkinél közös, s ennek nem más az oka, mint az, hogy olyan naív törvényeink voltak, melyek kedveztek az ilyesminek.