Ezt felhívásnak vettem és összeszedtem néhány adatot, gondolatot, főleg a firenzei látnivalókra kihegyezve, vagy, amit én láttam belőlük. Bizonyára sok minden kimaradt, esetleg ki lehetne egészíteni. :)

-------------------

A DELLA ROBBIA család

Firenzei művészcsalád, egészen pontosan szobrászok.
A család három tagját említeném meg, a legidősebb, Lucca della Robbia (1400 k.- 1482), a kora reneszánsz szobrászat egyik nagy mestere, firenzei kelmefestő család sarja. A quattrocento közepének, Ghiberti és Donatello mellett, a harmadik nagy szobrásza volt. Az ő unokaöccse Andrea (Firenze, 1435-1525) a harmadik pedig Giovanni (1469-1529), aki Andrea della Robbia fia volt.

A családot leginkább majolikaszobraik teszik híressé. Égetett agyag domborműveket fehér, sárga, égszínkék, zöld, barna fémoxidokkal festették, majd üvegszerű mázzal vonták be. Ezzel a technikával készült művek nagyon tartósak és kevésbé költségesek voltak, mint a márvány.

Luca della Robbia, a család leghíresebb tagja. Ő Nanni di Banco-nál, Ghibertinél tanult, majd dolgozott Donatello műhelyében is. Első ismert művének egy Madonna-domborművet tartanak (kék háttér, sugárzó fehér alak, a Bargello-múzeumban van).
Szintén ismert, jelentős munkája az alább mutatott firenzei dóm márványból készült énekes-karzata. Később majolikával és kerámiával foglakozott.
1446-ban, bátyjával közösen vásárolt házban alapították meg a della Robbia-műhelyt, ahol aztán mindhárom generáció alkotott. Ez a műhely a majolikaplasztikában úttörő jelentőségű.
Lucca nagy kifejező erejű szobraira, Madonnáira a finom, kecses, gyöngéd taglejtések jellemzőek, amit egyszerű színviláguk még jobban kiemel. Természetességet, egyszerűséget, derűt sugároznak, kifinomult, letisztult alkotások.

Művei közül feltétlenül meg kell még említeni a majolikatondó sorozatot (Firenze, Pazzi-kápolna), vagy a Mária és Erzsébet találkozása címűt (San Giovanni Fuorcivitas, Pistoia). Firenzében még a Bargello-múzeumban van több alkotása, de mázas terakotta domborművét megcsodálhatjuk pl. az Orsanmichele falán is, vagy pl. egy nagyon szép terrakotta ereklyetartója van a Santi Apostoli templomban.

Andrea della Robbia, az unokaöccs, Lucca műhelyében tanult, ő örökölte és vitte tovább a műhelyt. Firenzében szintén találkozhatunk az ő mázas terakkotáival ("Bambini-reliefek"), pl. az Ospedale degli Innocenti homlokzatát díszítik.
Igazán népszerűvé, híressé, Firenzén túl is, az ő idejében vált a majolika. Jellemzően több alakos kompoziciókat hozott létre, amelyeket dús gyümölcsfűzérek kereteznek.

Andrea halála után a della-Robbia műhelyt, egyik fia Giovanni della Robbia vette át, ahonnan ekkor már nagyobb lélegzetű művek is kikerültek, pl. templomi oltárok, ekkor már "nagy tételben" dolgoztak, és ez talán az elődöktől megszokott magas színvonalnak, kifinomult stílusnak nem igazán kedvezett.
Az ő alkotásai is szépek, de a nagy elődök műveivel nem hasonlíhatóak.
Giovanni legjelentősebb munkájának a Santa Maria Novella lavabóját (kézmosóját) tarják.