Szerintem a tömegközlekedés fenntartása nem a gondoskodó állam tipikus példája vagy luxusa. Azért a neoliberális gazdaságpolitika nem csak ezt jelenti. Az egyéni közlekedés túlzott növekedése az államnak sem jó, bár a jelenlegi közlekedéspolitika napvilágra került morzsái egyre inkább ebbe az irányba tolják el a hangsúlyt.

Ami írtál, egy kicsit olyan, mintha én a szülőnek azt mondanám: ha a gyereke tanulni akar, akkor kerítsen mellé tanárt, mert én az iskolában nem érek rá, nem tudok vagy nem akarok vele foglalkozni.

Az tömegközlekedés nyújtson valamilyen szolgáltatást: annak ismeretében majd mindenki dönt, hogy igénybe veszi vagy inkább egyénileg oldja meg a problémát.

Nekem főleg az a bajom, hogy most csak annyit látni, hogy milyen szolgáltatás NEM lesz 1-2 éven vagy hónapon belül. És ebből is csak annyit, hogy az egyik alágazatnál (vasút) mi nem lesz. Tovább semmi.

A kondorosi vonalnak semmi értelme. Nyugodtan nézd vissza korábbi hozzászólásaimat, nem változtattam nevet, elivelg az összeset megtalálod...