Az én egyik mentett,senkinek sem kellő,értéktelen kutyám,is remek mozgássérült segítő kutya lett.És akkor még sorolhatnám az értéktelen kutyákat,pl. az erdőbe,gazdája által kikötött kaukázusi juhászt,akit nem kilőttek,hanem befogtak állatvédők,és ma már csodás gazda mellett,aki értő kézzel nyúlt hozzá,kiváló területőrző egy tanyán,és boldog életet él.
Hány kutyát kötnek ki az erdőbe,és hagynák ott elpusztulni,pedig ezekből a kutyákból,ha tényleg értő kezekbe kerülnek,a legkiválóbb társak lesznek.
A menhelyen levő lelki sérült kutyák kivétel nélkül mind egészséges kutyákká válnak,
természetesen kellő rehabilitálás után.A kutyában megvan az a jó tulajdonság,ami emberekben ritkán,hogy bíznak bennünk.És hisznek abban az az emberben,aki szeretettel közeledik feléjük,feledve régi sérelmeiket.
Nem a kilövés az egyetlen megoldás,hogy megoldjuk a kóbor kutyák problémáit.
Persze ez a legegyszerűbb némely embernek,miért is kínlódna egy értéktelen korccsal.

Bocsánat,ha túl érzelgősre sikerült,de én pl. naponta olvasok,látok,befogadok értéktelen,senkinek sem kellő kutyákat,jobban értékelem őket,mint a tenyésztőtől vett méregdrága kutyákat.Akiknek természetes a kanapé,és mindent megkapnak,amire szükségük van.