hát azért ez nem minden esetben igaz. a menhelyi kutyusok többsége olyan szeretetéhes, hogy szomjazik egy új gazdira, nem lelkisérült, csak szomorú és csalódott, és minden vágya hogy hű társa lehessen valakinek mégegyszer. a menhelyi kutyusok általában hálásabbak mint a többiek, mert már egyszer megjárták a hadak útját, és ettől érdekes módon megszelidültek. az embereknél meg ez nagyon másképp működik. de egy gyerek sem lesz feltétlen lelki sérült, ez személyiség függő, és persze nagyban függ a körülményektől is. és van akinek nem lehet gyereke, annak marad az árvaház. sok az olyan gyerek ott is akinek minden álma egy új család. itt nem használati cikkekről van szó, hanem érző lényekről. ez olyan ha használt már nem kell kifogás. nagyon nem szép dolog.

és az sem szép dolog hogy az ilyen "ingyen" embereknek az állatok fogyóeszközök. mert akkor már nem is veszi meg a jobb tápot, hanem eteti a saját kajájával, ami jó lehet hogy van akinél működik, de nem a legegészségesebb, legtöbbször betegséget és elhizást okoz ami nemjó a kutyának. persze kellő odafigyeléssel akár még jobb is lehet mint a kész tápok.