> "he believes that it may undermine the egalitarian ideals of liberal democracy, through a fundamental alteration of "human nature""
És mi van akkor, ha éppen az egyenlősdiség az, ami idegen az emberi természettől?

Mi van, ha az ember igényli a hierarchiát?

Valamennyi egykori "kommunista" társadalom utódállamánál látható, mit jelent az, hogy valaha "minden a népé" volt: az emberek alig törődnek a köztulajdonnal, nyugodt szívvel szemetelnek és rongálnak, miközben az ügyeskedésekkel döntéshozói pozícióba kapaszkodott, ám arra alkalmatlan vezetőknek nincs valódi tekintélyük, és nem is gondolják komolyan a hivatalukat.

Ha egy kicsit utánanézünk annak, hogy az ősi társadalmakban mit jelentett vezetőnek (uralkodónak, bírónak) lenni, hogy ez mekkora felelősséggel járt (gondolok például az uralkodók 7--12 évnyi regnálása után kötelező rituális önfeláldozására, vagy a téves bírói ítéletek felelősségre vonásának súlyosságára), akkor valószínűleg jobban érthető, hogy miért számíthatott az arisztokrácia létezése, és miért nincs tekintélye egy "nép gyermeke" vezetőnek.

> "human nature is governed by a desire for recognition"
Szerintem az elsődleges emberi vágy -- a legszükségesebb személyes igények kielégítésén túl -- a biztonság, a rend, a kiszámíthatóság.

Ezért létezhetnek a különféle vallások is, mert megoldást és (gyakran) egyértelmű választ kínálnak a létezéssel kapcsolatos bonyolultabb kérdésekre.

Az ember leginkább közösségben érzi jól magát, és a közösségekben mindig ott van a hierarchia.

Vezetőkből és vezetettekből állnak a közösségek, de az emberi közösségek nyilván nem olyan primitívek, hogy mindenki minden szempontból vezető illetve vezetett legyen.

Ha az ember azt tapasztalja, hogy a vele kapcsolatos események során az adott tevékenységben járatos, szakértő személy cselekszik, akkor érthető módon nyugodtabb és elégedettebb. Nem érzi úgy, hogy neki kell értenie mindenhez, nem érzi úgy, hogy lehetetlent várnak tőle.

Amíg a "kenyeret és cirkuszt" elve érvényesül, addig egy társadalomban nem lehet komoly belső feszültség. Egy működő társadalomban a vezetői réteg ezzel tisztában van, és minden társadalmi rétegnek megadja a nekik megfelelő szintű szórakozást és a létezésükhöz szükséges szellemi és anyagi táplálékot.

A transzhumanizmus szerintem egyszerűen csak egy természetes folyamat, az alkalmazkodva fejlődés, az evolúció egy másik neve. Az ember egyik tulajdonsága az eszközhasználat. Hogyan várhatná el tőle bárki, hogy ne éljen a felfedezett eszközeivel?