Az első feljelentés érintett a legrosszabbul, eléggé kiborító volt hogy félórára leállítottak, pedig senkinek nincs ingyen az ideje. Ez a harmadik már kicsit rutinosabb volt, nem telt annyi időbe, pedig még a motorháztetőmet is felnyittatták. Kevésbé bánnám a dolgot, ha tutira biztos lennék a számomra kedvező bírósági döntésben. Így meg nem tudom, hogy addig hagyjam otthon vesztegelni a járgányomat? Aztán meg persze a rendőrség nem térítené meg a használat-kiesésből származó káromat, ha mégis kiderül, hogy nekem van igazam.
Most volt legalább annyi jó dolog az egészben, hogy miután felírták az adatokat, előttem indultak el, én meg egy darabig követtem őket. Felemelő érzés volt úgy követni egy rendőrautót, hogy tudom, hogy nem fog megbüntetni (mert már megtette) :)