Nem tudom, hogy ez most tréfa-e, vagy tényleg igaz?

 

Egyáltalán a műszaki megvalósítás lehetősége is igen korlátozott.

 

Átalánydíjat nem szedhetnek, hiszen akinek van ugyan rádiója, de csak a Kossuth-ot hallgatja az mire fel fizetne?

Azt ki és hogyan ellenőrzi, hogy egyáltalán van-e rádiója az illetőnek?

 

Ha valamilyen kódolással látják el az adásokat, akkor dekóder kell, de hogyan?

Hiszen antennabemenetük nagyrészt csak a hálózathoz kötött asztali készülékeknek van, zsebrádiókhoz hogyan csatlakoztat valaki dekódert?

És az autórádiókkal mi van?

 

Azt tudom esetleg elképzelni, hogy aki ezután vásárol rádiókészüléket, akkor a vételárba beépítenek egy néhány százaléknyi ilyen pluszt, amit aztán a kereskedőtől adó módjára behajtanak, és központilag szétosztják a rádiók között.

De ez meg szerintem némi törvényi aggályokat vet fel, hiszen mire fel dolgozik az államaparátus egy magánrádió számára?

 

Azt pedig amit a Philips szabadalmaztatni készül itt az egyik lentebbi hozzászólás alapján, az utóbbi évek legocsmányabb és legundorítóbb médiapolitikai húzásának tartom, ami amellett, hogy törvénysértő még a jelenlegi szar médiatörvényünk alapján is, alapvető emberi jogokat is sért.

K.b. ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az USA-ban a tudalatti tévéreklámokkal próbálkoztak úgy, hogy a szem tehetetlenségét kihasználva néhány képkockányi időre reklámokat villantottak fel a normál tvműsor alatt.

 

Már az sem elég nekik, hogy húsz percenként megszakítják a filmeket egy-egy tízperces reklámblokkal?????