Kedeves  ivx77!

 

Isten mindenttudó, mindenható, örökkévaló, mindenütt jelenvaló.

Ez csak akkor állhat fenn, ha valaki igaz, és jó. Különben előbb utóbb mindenki elfordulna tőle, és jogosan megkaphatná azt a sokszor hangoztatott jelzőt, amit az emberek egymásnak mondanak : Te egy nagy senki, egy nagy semmi, egy nulla vagy a szememben. Vagyis vagy, de még se vagy! Ilyen a fentartott élet, ami a teremtett emberé. (Jézus a testté lett Isten azt mondta, hogy élete van önmagában, ezzel egyértelművé tette, azok előtt magát, akik gondolkoznak. Egynél több mindenható pedig nem lehet!)

A teremtményeit -hogy fogalmat alkothassanak róla- egy olyan jelképekkel teli világba helyezte, ahol minden róla szól. Véges mivoltunknak megfelelő korlátok közé, ami az idő, és a tér. Ő maga azonban ezeken a korlátokon kívül, és belül is jelen van. Hogy a lehetőségeinket bővítse, testet alkotott magának, ami bár meghalt, de feltámadt, ("Szent nem aradhat a sírban", szent=jó, és igaz) és ezért ha akarja, már

látható, tapintható formában is mutatkozni tud, itt is és az örökkévalóságban is.

 

Amint mondtam, minden ami körülvesz bennünket, a teremtett dolgok, és minden más ebből származó dolog, tehát még a mi lehetséges csinálmányaink is mind-mind róla, és a vele kapcsolatos szellemi dolgokról szólnak.

Azt olvasom a szintén jelképekben írt Igéjében, hogy mindent értelemmel szerzett. Aki az igaz, és jó keresésére adja a fejét, az értelmes ember, és elkerülhetetlen, hogy megtalálja a "rejtőzködő" Istent, mert Ő ezt jól látva, eléje megy és segíti ebben!

 

Mi van azzal aki nem értelmes Isten szerint:

Az a maga hamisságában, és gonoszságában marad. Mert, ha belátja is az igazságot, akkor sem igényli, és elutasítja az egyedüli segítséget, Istent. Lényegénél fogva képmutató, méghozzá olyan mértékben, hogy magát is elhiteti afelöl, hogy Ő az értelmes, így önmagának jóságot, és igazságot tulajdonít.

 

Mivel a minket körülvevő "megfelelések" több oldalról is vizsgálhatók, sőt megfordíthatók, ezért mindenki akarata szerint értelmezheti. Mivel végesek, ezért csak rész igazságokat, (és azok inverzeit is) tartalmaznak, de az értelmes, vagy lélek szerinti összerakásuk rávezet az Igazságra.

 

Amit most mondok a rejtett dolgokrol, talán egy kicsit mosolyra késztet, de mégis így van:

Amikor a szentírást lejegyezték, még nem volt tudott, hogy egyszer az egész világ az arab számokat fogja használni. De Isten tudta, és olyan formát adott a nyolcasnak, hogy az kifejezze, -persze csak az előtt aki ezt látni akarja- a nulla kígyó szerinti önmagába tekeredését.
A szentírás a lelki ürességet, tehát a hamisságot, és gonoszságot, ami az embernek sajátja egy a pusztában/ürességben/értéktelenségben tekergő "régi kígyóhoz" hasonlítja, amit fenevadnak, vagy nyolcasnak is nevez, "ami nincs, noha van".

 

De áljon itt pontosan idézve:

"...És lélekben elvitt engem egy pusztába és láték egy asszonyt ülni egy veres fenevadon...A fenevad, a melyet láttál, volt és nincs; és a mélységből jő fel és megy a veszedelemre. És a föld lakosai csodálkoznak (a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe e világ alapítása óta) látván a fenevadat, a mely vala és nincs, noha van...A fenevad pedig, a mely vala és nincs, az maga a nyolczadik... és a veszedelemre megy.(Jel 17,11)

 

Üdv: Amet