Kátai Tamás

ESŐ  ÉS VÁROS

 

 

Üzenj nekem, ha messze még a hajnal
Elindulok át a városon

 

Ősszel megyek, köd ballag utánam
Gurul csapás párás földeken
Barázdák közt lélegzik az Isten
De a melegséged izzik csak bennem

 

Te nyirkos felhők mélyén hordod a szíved
Üzenj nekem lázas, nagy esőt
Én barna dombon füst leszek majd akkor
Lehelj belém szépséges erőt

 

Ha elveszne is holnapra ez a város
Én hozzád találjak még ma éjjel

 

Ősszel megyek, köd ballag utánam
Gurul csapás párás földeken
Barázdák közt lélegzik az Isten
De a melegséged izzik csak bennem

 

Mert elveszik tán holnapra ez a város
De én hozzád találok még ma éjjel