Így van. Szóval arról van szó, hogy a legtöbb helyen, ahol megszüntetik a személyforgalmat, ott gyakorlatilag már teherforgalom sincs. Szinte minden átkerült közútra. Nmármost, ha rendszeres teherforgalom lenen azokon a vonalakon, akkor azok is termelnének némi pénzt. Mégha teljes egészében nem is tudná eltartani azt a szakaszt, de a veszteséget csökkentené. Éppen ezért kellene megvizsgálni akár mindenhol az érintett vonalakon, egyenként, hogy lehetne-e növelni a teherforgalmat. A répaszállítás pedig úgy jött ide, hogy nálunk is a vasúti szállításról közútra tértek át. Erre mondtam, hogy nem hiszem hogy olcsóbb közúton a fél Alföldről Kabára cibálni a répát, mert a közúti szállítás költsége sem csak a teherautók kopásából, üzemanyagból és a vezető munkabéréből áll. Gyakorlatilag mindenhol tönkretették az utat, aminek a javítását nem a répaszállítók fogják fizetni, hanem a nagy közpénzből javíttatja az állam ha egyáltalán javíttatja. Ha az útrongálásból keletkezett kárt hozzávesszük a közvetlen szállítási költségekhez, mindjárt többe jön ki. ezértmondtam hogy nem hiszem hogy közúton olcsóbb a szállítása. Ugyanannyi teher elszállításához hány teherautóra van szükség, azokra sofőr, ezek költsége, munkabére többe jön ki mintha ugyanazt a terhet vasúton szállítanák. Csakhát érdekek fűződnek egyeseknek a közúti szállításhoz. (nem a vasúti vagy állami vezetők, hanem fuvarozócégek)

A gyárnak az a lényeg, hogy időben ottlegyen az anyag, ahol kell. Hogy ezt egyenként, darabonként, talicskával, közúton vagy vasúton teszik, neki éppen mindegy.

A csalános példát pedig úgy kell értelmezni, hogy a közút az a más farka. a másét tönkretenni nem számít, mert nem a szállítók fizetik a javítást.