Érdekes hozzászólásokat olvasgattam vissza, és sajnos azt tapasztaltam, hogy jóformán senki semmilyen kontstruktiv javaslattal nem állt elő, és sajnos elméleti szinten adatok nélkül, ki ki érzelmi alapon tette meg a hozzászólásait. Senki sem indult ki a múltból pedig valójában onnan kell elindulni, ez akár tetszik akár nem.
Akkor idézet egy tanulmányból a kutatásaim során:
"A HÉV-vonalakban is jelentős pusztítást okozott a trianoni békediktátum. Az országhatárok kijelölésénél nagymértékben figyelembe vették a vasútvonalakat, legfőbbképpen a gyűrűs-centrális hálózat körvasútját, amely ma pár km-re húzódik a csonka ország határától. Ezzel teljesen szétzilálták a magyar vasutat, a vasúti közlekedést a mai napig bénítja hogy az országrészek között nincs megfelelő kapcsolat, csak Pesten át! A HÉV vonalak közül 274,4 km-t Ausztriához, 1730,9 km-t Csehszlovákiához, 2905,2 km-t Jugoszláviához, 225,2 km-t Kárpátaljához (akkor Csehszlovákia, később Szovjetunió, ma Ukrajna), 3481,2 km-t pedig Romániához csatoltak
Az első világháború után bekövetkezett súlyos gazdasági válságban a magyar kormány a MÁV és a különböző társaságok kezelésében lévő helyiérdekű vasutak között fennálló jogviszonyt rendezte. A 90 éves engedélyidő hátralevő részére a vonalakat bérbe vette és a továbbiakban a saját számlájára kezelte. 1926 és 1931 közötti években a MÁV a HÉV vonalak nagyobb részét (összesen 4052 km-t) államosította. 1931. október 1-i hatállyal 51 helyiérdekű vasút került a MÁV tulajdonába. Ezekre az intézkedésekre azért volt szükség, mert jelentősen visszaesett a teherforgalom, a személyszállítás pedig nem volt kifizetődő. A csőd szélére sodródott kis magánvállalatok által fenntartott vonalakat az állam így mentette meg.”
Akkor egy kis menetrend ismertető, igaz sajátos alapon én választottam ki egyet függetlenül attól, hogy a mai állás szerint megszűnik, vagy sem. Mivel teljes menetrendeket nem vagyok hajlandó begépelni, sem másolni, sem szkennelni kérem, hogy ennyivel érjétek be
1925-ös hivatalos menetrend:
Pápa-Csorna-Pápa
Pápa Ind: 4.00, 12.15
Csorna érk: 5.40, 1400
Csorna Ind: 7.00, 15.40
Pápa érk: 5.50, 17.24
Minkét vonat minkét irányban vegyes vonat.
1929-30 szintén ezen vonal
Pápa Ind: 5.00, 9.10, 13.23 (18.11 ez a vonat közv, Szombathelyről)
Csorna érk: 6.01, 11.46, 14.23, (19.11 ez a Sm.i vonat)
Csorna ind: 6.42, 11.00 (Sm-re), 12.43, 16.40
Pápa érk: 7.43, 12.00(Sm-re), 15.10, 17.45
Ezenkívül volt egy vonatpár Csorna-Szany-Rábaszentandrás-Csorna között
19.30 19.58/20.10, 20.41 idővel
A Szombathelyi vonat kivételével a vonatok BCmot járműből álltak
1948 szintén ez a vonal
Pápa ind: 4.20, 15.20
Csorna érk:5.45, 16.50
Csorna ind: 6.12, 20.00
Pápa érk: 7.42, 21.35
1956 szintén ez a vonal
Pápa ind: 2.40, 9.12*, 15.08, 19.02
Csorna érk: 3.57, 11.30*, 17.35, 20.20
A *-gal jelőlt Vasárnap, ünnepnap, csak Szanyig, illetve Szanytól közlekedett
Csorna ind:5.56, 8.50*, 16.40, 19.18
Pápa érk: 7.18, 11.14*, 18.10, 21.41
Ezen kivűl volt egy vonat Szanytól Csornára amely
Szany ind 6.55
Csorna érk: 7.30
Ezekivűl mivel sokszor volt szó a Jutas (Veszprém külső)- Alsóőrs vonalról egy kis izelitő belőle.
1925-ben a Jutasi állomásról 2, míg a Veszprémi állomásról szintén 2 vonat ment Alsóőrsre. A menetidő Veszprém állomásról 1 óra 02 perc , míg Jutasról 1 óra 11 perc volt
míg vissza Veszprémbe 1 óra 15 perc, Jutasra 1óra 31 perc volt
Ez 1929-30 ban feljavult napi 7-es vonatpárral, és a menetidőt 5 percel röviditették.
1948-ban ez vissza esett napi négy vonatpárra és 50 perces menetidővel
1956-ban szintén napi négy vonatpár volt a vonal ezen részén, 50 perces menetidővel
E fent emlitett adataim a MÁV Hivatalos Menetrendkönyveiből vannak a fentiekben emlitett évekből
Természetesen lehet ezen adatokon meditálni, de a hitelességét kétségbe vonni azt nem., Szintén nem lehet olyan dolgokon érvelni, hogy a buszkölekedés milyen volt, és mellé a közútjaink. Mellékellek egy képet róla az 50-es évekből. (a képet nem én készítettem, ha jól emlékszem „gumidani” tette be egy régi hozzászólásában, vagy az is lehet, hogy nekem küldte el (sajnos nem emlékszem konkrétan)
Tessék ezen adatok nézegetése közben azt is mérlegelni, hogy 1925-ben Magyarország lakossága kb 12-12,5 millió volt, ami mára nem éri el a 10 milliót.
Azt is kérem ecsetelni, hogy a hatvanas évekig Magyarországon a magánszférában az személygépkocsik aránya egyenlő volt a nullával, míg mára közel akármennyi* futkos útjainkon
*Akinek vannak erről adatai az majd beírja (nekem nincs)
Továbbiakban ismételten felhívnám szíves figyelmeteket, hogy ezen vicinális vonalak az építésük idejében sem a lakosság kiszolgálása készültek, hanem főleg a mezőgazdasági, és az ipari létesítmények árúinak elszállítására, ennek érdekében a rendszerváltás meghozta a gyümölcsét is, és sorban felszámolták az ipari és mezőgazdasági létesítményeinket, és ami még folyik azt pedig a különböző dolgokra speciálodott őstermelők a saját terepjárójukkal, (Zsiguli utánfutós járműveikkel) hordják a termékeikket a piacra. A különböző ipari létesítményeknek (ipari negyedeknek) pedig már nem a vasút a lételeme, de ezt már korábban leírtam
Azért nem szabad figyelmen kivűl azt hagyni, hogy autós társadalom lettünk (vagy leszünk a közel jövőben), igaz vannak olyan emberek akiknek egy darab autójuk sincs, de van ahol pedig már három is van.
Az álmokat lehet közétenni, de legjobb akkor, ha ezeket meghagyjuk gyermekeinknek, unokáinknak.
