bubus Creative Commons License 2006.12.21 0 0 34

Néhány elnevezés szalonképtelenné nyilvánitása szerintem egyszerű hisztériakeltés.  A magyar nyelv többféle szinonimát használ más népekre, nemzetiségekre és a szinonimák többsége nem sértő jellegű.

 

Nézzük sorban:

 

Németek: Sváb, Szász kifejezés inkább pontosit mint sért, a szászok még az árpádházi és a vegyesházi királyok uralkodása alatt érkeztek magyarországra, és az általuk alapitott városokban a szász törvénykönyvet alkalmazták, amelynek használatát még Károly Róbert szentesitette. A svábok a török kiüzése után érkeztek, nagy részüket Mária Terézia telepitette országba.

A gemrmán, teutón használata elenyésző.

A "sógor" használata az osztrákokra inkább kedveskedő, mint sértő.

A fritz talán egy kicsit sértő, de nem szokás a kissebbségekre használni, inkább a II.vh-ban részt vett németekre használták, eredetileg a holland határhoz közel élő tengerparti német népcsoport neve. Mint ahogy a svábok a duna völgyében élő németeket jelölték eredetileg , a szászok pedig az németország észak keleti részén éltek eredetileg, de ennek nincs köze a törtémelmi magyarország területére települt szászoknak.

 

 

Oroszok: Paradox de inkább azon a kifejezéseknek van sértő jellege, amelyek leginkább hasonlitanak az oroszok saját elnevezéséhez.

A ruszki és muszka inkább sértő mint az orosz.

 

A szlovák és a tót kifejezés egyaránt használható sértő szándék nélkül.

 

A románok esetében a juscsu illetve a kelet-francia tekinthető szalonképtelen, sértő jellegüek.

 

Zsidók: A zsidó szó egyáltalán nem sértő, használata teljesen elfogadott.

            Ugyanakkor a biboldó kifejezésnek van pejorativ jellege.  

            Fura paradoxon kapcsolódik a: kozmoplita, idegenszivű szavak

            értelmezése: A szélsőséges balliberálisok és cionisták  ezeket a zsidókra

           használt kódolt antiszemitizmusnak tekintik, a radikális jobboldal pedig épp

           ellenkezőleg azt kivánja demonstrálni, hogy már régen túllépett a rasszista

           és származási előitéleteken , és magatartásformákra kiván pejorativ

           kifejezéseket használni. 

           A két csoport épp úgy félreérti egymást mint a macskák a kutyák barátságos

          farkcsóválását, amely macskául agressziv fenyegetést jelent.

 

A néger szó a  magyar nyelvben egyáltalán nem pejorativ, magyarországon nem voltak a négerekkel szemben rasszista hagyományok, a probléma abból az áthallásból ered, hogy az angolban  különösen az amerikai angolban a "nigger" kifejezés erősen sértő, ma már szalonképtelen kifejezést.

Egy amerikából érkező néger ézt félreértheti, és el kell neki magyarázni hogy magyarországon soha nem volt olyan erős rasszizmus a négerekkel szemben mint amerikában, és hogy a néger szó a magyar nyelvben nem sértő.

A feka kifejezést viszont én is sértőnek érzem.

 

Bár magyarországon léteznek előitéletek a cigányokkal szemben, a cigány szót mégsem lehet szalonképtelennek tekinteni. A cigány szó a népcsopoport legáltalánosabb köznyelvi megnevezése. A cigányok is használják saját magukra.

Magyaroszági cigányok szövetsége, Országos Cigány Önkormányzat, 100 tagú cigányzenekar stb.

 

Az olaszok esetében a digó szónak van sértő, szalonképtelen jellege.

 

üdv PinaBubus