Még valamit, kedves Takács úr!

A tűrőképességedhez azért elismerésem. Nyilván nem lehet könnyű sokszor elviselni a magmafajta vasútbarátok sértéseit (még ha nem is annak szánom - szánjuk), piszkálódásait - óhatatlanul is kitűnő céltáblává váltál.

Mondhatni, Rajtad töltöm - töltjük ki a vasútvonalak megszüntetése miatti keserűséget.

Ne csodálkozz, ha ezek a bezárások megtörtének - márpedig a dolgok most már komolyra fordultak, ha jól érzékelem - vaskosan meg fogjuk köszönni Neked.

Azt is köszönettel vennénk azonban, ha a tűzhöz közeliségedet mi is kamatoztathatnánk. Legalább annyira, hogy tudjuk, mikor mennek az "utolsó vonatok".

sé