Örülök, hogy legalább Te megértetted, amit írtam.
A csalás tényállása akkor állna meg büntetőjogilag, ha a Gy. a saját (!) anyagi haszonszerzése érdekében, ezzel a kifejezett célzattal követte volna el a csalást - ez nem áll meg, hiszen ő még a miniszterelnöki fizetését is eljótékonykodja.
Kft. ügyvezetőnél, stb. van olyasmi tényállás, amit Te írsz (a céget veszteségbe viszi, vagy csal az adatokkal, stb.), de a kormány nem Kft.
Büntetőjogi tényállás tehát nincs erre az esetre a jogban, ettől persze, lehet véleményt alkotni, de az fáj, ha törvényt kezdetek idézni - van bőven, amiről lehet és kell is beszélni, de ami nem igaz, az nem igaz. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne - egy véleményalkotás körében - elítélni a dolgot erkölcsileg, a büntetőjogra téves hivatkozás nélkül.
Mint ahogy az egészségügyi, stb.reformban is vannak bírálni valók akár, de mivel a gyógyszergyártókat éppen nyomorítják, fölösleges pont arra hivatkozni, hogy nekik akarnak kedvezni, megint nem tényszerű, viszont sajnos, így nem lehet a valós helyzetről beszélni, vitatkozni, ha mindig csak a csúsztatásoknál-ferdítéseknél maradunk leragadva.

Ez így unalmas, szerintem inkább a lényegről kéne beszélni.