Pontosan arról beszélek, hogy nem én vagyok AZ Isten, és Isten sem ÉN vagyok. Márpedig ha valaki önmagába tekintve azt képzeli magáról, hogy Ő AZ Isten, szerintem az ér fel Bonapartéval.

Egységről lehet beszélni, de az legalább annyira meg tudja különböztetni a benne levő Istent önmagától, mint azt Jézus megtette, mikor azt mondta,

János 14,11:

Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higyjetek nékem.

Én arról beszélek, hogy Atya-Fiú kapcsolat nem az ember önmagával való kapcsolatát, vagy önmagának ISTENKÉNT való felismerését jelképezi. És VAN két fél.

Egy üres korsó akárhogy mélyed önmagába, attól még nem lesz tele.