Lsd. 10 cm magas bögre, vagy 20 cm magas kancso. Persze, különbözöek, de
csak tulajdonsagaikban
Ez az én meglátásom szerint csak a következő felállásban igaz: 10 cm magas bögre, vagy 20 cm magas bögre. Persze, különbözöek, de
csak méretbeli tulajdonsagaikban
Az emltett példában a tulajdonságbeli különbségen van egy másik is, mégpedig a rendeltetésében meghatározható különbség. Más feladatra van a bögre és másra a kancsó, és pontosan ez a funkció adja meg igazán lényegüket. Nem pedig az a gyűjtőfogalom, hogy mindegyik használati tárgy.
Sőt mondok mégegy példát. Két teljesen egyforma golyó között lényegi külkönbséget pontosan nem a formájuk, alakjuk és színűk határzza meg, hanem az, hogy melyik kié. Fontosabbá tettük a golyók tulajdonához való jogot, mint magát a funkciót, hogy mire használhatjuk. Ezért a tulajdonjog megkülönböztetésére még külön jelzéseket is helyezünk el a tárgyakon. Ha például egy taoista probálná megérteni hogy a gyerekek miért veszekeszenek, amikor nem a saját jelüket látják meg a golyóikon, lehet hogy neki magas lenne a feladat, mert a golyók lényegét nézi, nem pedig tenyleges szerepük által betöltött értelmüket.
Személyesen nem vagyok különösen híve az olyan filozófiáknak, amelyek a nagy általánosítások, egyesítések és azonosítások közepette, a "lényeg feltárása" mellett a különbözőségek által meghatározott egyébként fontosabb (egyedi) lényegek elsikkadnak, elvesznek a semmiben. (Például ha Jézus és Pilátus között nem a jellemre, hanem arra figyelünk, hogy mindkettő ember) Ennek veszélye például társadalomfilozófiákban és vallásokban pontosan oda vezet, hogy az "általánosan mintának vett emberre" vonatkozó létfeltételek biztosítására "mindenkre érvényes", "mindenkinek jó" törvények és szabályok egész rendszerét formálják meg, amelyekben az egyén sajátos képességeiben és szükségleteiben jelentkező eltérések csak konfliktusokra, faragásokra, sőt komoly elítélésre számíthatnak.
Persze van abban is hiba amit te vázoltál, jellegzetesen pont az, amikor az igazi különbséget egy lényegtelenebb eltéréssel próbáljuk meg elfedezni, ilyen az amikor a mellvértre tekintünk. Ezért a taoista szemléletet olyanformán módosítanám, hogy ugyan tekintsünk a szemmel látható dolgok mögött meghúzódó szemmel látható léynegükre, de csak akkor, ha az van. Másfelől azt is megvétózom, hogy a dolgok mögött meghúzódó szemmel nem látható lényeg, minden dolog mögött ugyanaz, és csak a szemmel látható megjelenésben van különbség, mert szerintem a szemmel nem látható léynegükben is vannak különbségek (Jézus és Pilátus).