Tudod nem beszéltem arról, hogy a nyelveken szólás az istentisztelet tárgya,  fokmérője, feltétele legyen, viszont képesnek találom Istent arra, hogy ha pünkösd alkalmával ezt megtette, akkor bármilyen Szent Lélek kitöltéskor adhatja éppen úgy, mint akkoron. Ahogy mondtam, egyszer lehetett, akkor másszor is lehet.

Hogy keresztény gyülekezetekben ki az aki valóban megkap ilyen ajándékot, és ki az  aki halandzsázik és "bohóckodik" a te szavaid szerint, őszintén nem érdekel. Sokkal inkább fontosnak tartom azt a kényszert, amely a nyelveken szólás nélkül a megtértről éppen úgy nem hiszik el a Szent Lélekkel való betöltést, mint ahogy némely gyülekezetekben a vízkeresztség nélkül nem histik el, hogy üdvössége lehet az embernek.

Az is hibás előítélet, hogy eleve megkérdőjelezed Istennek ennek az ajándéknak az alkalmazását, hogy egynyelvű gyülekezetben osztogassa, mert te csak soknyelvű gyülekezetben tartod értelmesnek. Ennek helyességét speciel Istenre bíznám. Én ezekben az emberi kötelezéseket és előítéleteket ragadnám meg problémaként, merthogy az ember szeret mninden jelzést vagy túlhajtani, vagy semmibe venni.