Ezek a nagystílű általánosítások számomra nem bölcsességet, hanem a belemagyarázás sokféleségét rejtik magában. Az "örök", "kifejezhetetlen", "ősok", ősanya" olyan manipulálható szavak, amelyek mögött a mai tudományos eredményektől elkezdve a legsötétebb varászlások magyarázatáig minden beleszőhető. Az ilyen általánosságok nem fedik le a bölcs mondanivalóját, szándéka nem az érthetőség, hanem titkolózás felé veszi lépteit, nem azért mert ő megértette a lényeget, hanem azért, hogy ne árulja el, hogy ő sem értette meg.

 

Az egész titkolózás kiterjeszti szándékait a vágytalanságra, mintha a vágytalanság valóban az élet, a fenségesség, a szemlélődés alapja, útja és ezek értelme lenne, valójában a bölcs az élet egyik erejéről, mozgatórugójáról és a változások megjelenítéséről mondd le.

 

Számtalanszor probáltam kifejteni, hogy a problémák és szenvedések oka nem a vágyak létében rejlik, ezér t a megoldás nem a vágyakról való lemondásban, a vágytalanság elérésében rejlik, hanem annak a sötétségnek a szétoszlatásában, amelyben a vágyak valójában ütközések, konfliktusok, másoknak okozott károk és szenvedésen keresztül találja meg teljesülését. Ez a sötétség abból a tudatlanságból, és érzéketlenségből áll össze, amely a gondolkodás és a érzelmek korlátozásai eredményeznek.

 

A vágy élettevékenység, aki azt megtagadja, az életet szorítja korlátok közé. Nem a vágyakkal, hanem azokkal a szenvedésekkel, fájdalmakkal és bánattal van baj, amit értetlenségünk és érzéketlenségünk következtében teremtünk magunknak és környezetünkben élők számára.

 

A vágyak megtagadása, a vágyakról való lemondás csak a szenvedések keletkezésének valódi okainak a meg nem értéséből származhat, és ez nem csak a régi keleti bölcsekre, hanem Pál apostolra is jellemző.

A vágyak ellen kifejezetten azért emeltek szót a régi bölcsek, mert az igazságos döntés hozást a vágyak befolyásától mindenképp függőnek gondolták. Felfedezésük azonban nem jutott el arra a pontra, amelyben a vágyakon tépelődő elme és szív a korlátozásai között képtelen a teljesülésre a környezetét megértő módon, szenvedést és bánatot megszüntető módon megnyilatkozni.

 

Jézust azért tartom különösen fontosnak ebben a pontban megemlíteni, mert ő világosan a problémák gyökerét a szívben látta meg, és a kemény szívhez kapcsolódó igazságtalan gondolatokban. Tanítása ezért az igazság keresésével és a szeretet gyakorlásával egy valóban hatékony tudomány alapjait tette le, amelyet nem titokzatos, misztifikált fogalmakkal hagyott hátra, hanem a hétköznapi ember számára is megérthető módon, és egy erős, boldog, aktív és kapcsolatokban gazdag élet megvalósítását teszi lehetővé.

 

A vágyak olyan merev támadása, amely a keleti filozófiákra nagyon, a mai keresztény eszmékre is árnyékot borítóan jellemző, a vágyakban és a szenvedélyekben rejlő tüzet, életet, és energiát. A vágy Isten ajándéka, éppen úgy mint a test bármilyen tagja, a kérdés az, hogy mire használjuk, nem pedig az hogy megfojtsuk.