Az egyik legnehezebb feladat újra egyensúlyba hozni, (stabilizálni) az adott helyzetet.

Azért is nem vagyok feltétlenül az egyensúly híve, mert többnyire az egyensúly az előírásokhoz és a szabályokhoz, az általuk meghatározott feltételekhez való sikeres alkalmazkodás eredményeként képzeljük el. Ha az igazodásunk maradék nélküli, egyensúlyról, sikeres megoldásról, konfliktusok megszűnéséről beszélünk, holott alkalmazkodás és igazodás mellett képtelen érvényesülni saját megértésünk vagy megérzésünk.  A törvény betartása ennek csak erőszakosabb formája, súlyosabb következményekkel. Nem a helyzet egyensúlyba hozásában, hanem a helyzet megértésében látom a problémák megoldásának lehetőségét, amely nélkül az egyensúlyra való törekvés csak alkalmazkodást és igazodást eredményez. A megértés azonban adott helyzetben a konfliktus vállalását, a nehézségekre való odafigyelést és megismerést jelent, az egyensúly pedig menekülést, az összeütközés kikerülését célozza meg.