Tudod, hogy nem erről van szó. Ha nyugodt lélekkel tudtam volna veletek találkozni, akkor a legnagyobb örömmel tettem volna. De hidd el, hogy még tegnap este is a francos prezentációval foglalkoztam (és még most sincs kész). Amikor nagyon nehezen rászánom magam, hogy csináljam amit KELL, akkor nem szakíthatom meg, mert sohasem ülök vissza hozzá. Nálam ez így megy. Nem beszélve arról, hogy most vasárnap nyelvvizsga. A múlt hét valahogy belefért volna, ez meg nem. Ennyi. Így jött ki. Nem csak én nem értem rá. Tudtommal itt a nép nagyja még kifogásokat sem írt, csak egyszerűen azt mondták, hogy nem jönnek, vagy nem is mondtak semmit. (:

Amúgy tényleg sajnálom, mert biztos jó volt. De biztosan lesz még ilyen alkalom, és akkor majd lehetőleg előbb kiderül a pontos idő, és jobban be tudom tervezni a talit. Ez van, világéletemben képtelen voltam nagyon előre tervezni az időben. Egyszerűen nem megy, mert a körülmények (+  iskola) mindig másként alakítják az életem.